.
Mi is az a fair play….. magyarul kb. annyit jelent, hogy sportszerűség…… “a tiszta eszközökkel játszott mérkőzés és az ellenféllel szemben tanúsított sportszerű magatartás eszméje. A fair play egyszerre jelenti a szabályok, az ellenfél, a bíró döntéseinek, a közönség, valamint a játék szellemének tiszteletét, a csapatszellemet, a lojalitást, valamint az önérzetet a győzelemben éppúgy, mint vereség esetén.”
A ’fair play’ kifejezés azonban nemcsak a szép játékot, hanem a tisztességes, egyenlő esélyekkel vívott megmérettetést is jelenti, amelynek során senki sem kerül jogosulatlan előnybe versenyzőtársaival szemben.
Nehéz meghatározni, hogy valójában mit is jelent.
Annyi bizonyos, hogy valódi fair play cselekedetekre csak az igazán nagyok képesek. Olyan tettekre, ahol nincs helye az önzésnek, ahol értékét veszti a győzelem…… ahol feladjuk céljainkat, alárendelve magunkat ellenfelünknek, társunknak, szurkolóinknak, még a vereség árán is.
Álljon itt egy kis videó összeállítás, emlékeztetve a nagyságra.
Forrás: You Tube
Minden sportoló leghőbb vágya, hogy a dobogó legfelső fokára álljon. Versenyzés közben csakis az a cél lebeg előttünk, hogy ellenfelünket legyőzzük.
De mindig feltesszük azt a kérdést, ér-e valamit az a győzelem, mikor a cél előtt ellenfelünk elesik…… Az a győztes, aki elsőként ér a célba, így szólnak a szabályok.
Igazából nem is az a kérdés, hogy ellenfelünk elesik, hanem az, hogy miért esett el…..
A fenti összeállításban sok esetet láthattunk, benne pro és kontrát. Számunkra azok az igazi győztesek, akik a cél előtt felsegítik ellenfelüket, akik feladva győzelmüket rohannak segíteni mikor ellenfelük megsérül, ők az igazán nagy sportolók, az erkölcsi nagyságok !
Ők azok, akik adnak, mert tudják hogy ők mennyit kaptak a sporttól, ami nem pénzben mérhető, hanem szeretetben, megbecsülésben.
A fair play egyik kis szelete nem más mint a tisztelet, ami egy nagyon fontos, talán a legfontosabb szelete. Tisztelet az ellenfeleknek, tisztelet a segítőinknek, szurkolóinknak, tisztelet a sport iránt.
Ők azok akik tudják, hogy amit csinálnak bár a hivatásuk, munkájuk, de mégiscsak egy játék, ami számukra soha nem lépheti túl azt a belső identitásukból fakadó szellemiséget, amit úgy neveznek hogy fair play.
A fair play mindenhol ott van, még a legkisebbek versenyén is. ami mindig a természetességből fakad, és már a legkisebb korban is megmutatkozik. Észrevesszük-e ezeket a jeleket, tetteket, felállunk és megtapsoljuk-e őket, meghajolva előttük még akkor is ha “csak” gyerekek…… Gyerekek igen, de igazi nagyságok, akik felnőve mindenki példaképei lehetnek, mert ezen tettek egész sora végigkíséri őket pályafutásuk során.
Úgy véljük, kivételesnek kell lenni ahhoz is, hogy észrevegyük ezeket a tetteket.
Mikor egy gyermek győzelme pillanatában nem ünnepel és ünnepelteti magát, hanem odasiet síró ellenfeléhez, átöleli, vigasztalja míg az meg nem nyugszik, csak ezután kezd el örülni győzelmének…. na ő egy nagyság, aki a legfelemelőbb pillanatban nem magára gondol, hanem arra hogy összeomlott síró ellenfelén segítsen.
De kinek is szól az a tapsorkán mikor elsőnek érkezünk a célba, nekünk, vagy annak a sportolónak aki a cél előtt elesett ellenfelét ahelyett hogy ő is megelőzné, felemeli, vonszolva, csúszva-mászva de a célba segíti…..
Nem kell ahhoz sztárnak, élsportolónak lenni hogy nagyok lehessünk. Ők a hősök, az igazi nagyságok akik itt élnek közöttünk, fejet hajtunk előttetek !
Sportmegoldások Team