Sportegyesület alapítása

A sportegyesület alapítása

A sportegyesület – a sporttörvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltv.), illetve a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. 

A sportegyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. 

A megalakulást követően a képviseletére jogosult személy köteles kérni a bírósági nyilvántartásba vételt, a sportegyesület székhelye szerint illetékes törvényszéken. A sportegyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. 

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet szerinti adattartalommal kell benyújtani, és mellékelni kell

1. az alakuló ülés jegyzőkönyvét,
2. az alakuló ülés jelenléti ívét a tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával,
3. az alapszabályt,
4. az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát,
5. a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolatát,
6. szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát.

Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. 

A sportegyesület működésére és megszűnésére vonatkozó speciális rendelkezések

A sportegyesületre mindazokat az előírásokat megfelelően alkalmazni kell, amelyeket a Civiltv. és a Ptk. az egyesületek (társadalmi szervezetek) vonatkozásában tartalmaz, illetve a sporttörvényben találhatunk néhány speciális rendelkezést is.

A sporttörvény alapján a sportegyesület:

1. közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót,
2. sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. 

A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:

1. a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg,
2. nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a bíróság külön alszámon tartja nyilván. 

További rendelkezések:

1. a sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik, a jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik;
2. a sportegyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályait;
3. a sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani;
4. a sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. 

A sportvállalkozás alapítása

Sportvállalkozás kizárólag korlátolt felelősségű társasági (kft.), illetve részvénytársasági (rt.) formában alapítható. Kivétel, hogy a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén a sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető. Az alapításra és működésre a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A kft.-re és rt.-re vonatkozó Ptk.-beli előírásokhoz képest a sporttörvény annyi többletszabályt tartalmaz, hogy a sportvállalkozás tevékenységének a sporttevékenységnek kell lennie. A gazdasági társaság célja a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. 

Mind a kft., mind az rt. alapításának és működésének szabályait megismerhetjük a “Vállalkozás” című témakör kapcsolódó anyagaiból.

• Ha hasznos volt számodra az információ, kérünk ezt egy megosztással, vagy Facebook oldalunk lájkolásával tudasd felénk.

Ily módon kérjük segítségedet, hogy a Sportmegoldások továbbra is tudjon információkkal szolgálni számodra, kitudja szolgálni a magyar sportot, köszönjük szépem !