.
A Víz alatti rögbi (UWR) egy aránylag új sportág, amelyik a német búvárklubok erőnléti edzései során alakult ki.
Elég kevés közös van a víz alatti rögbi és a “normál” rögbi között, kivéve talán a nevet.
Medencében játsszák, amelynek mélysége 3,5 m és 5 m között van. A kapuk (nehéz, fém kosarak, amelyek átmérője körülbelül 40 cm) a medence alján helyezkednek el.
A két csapat (kékek és fehérek) hat-hat játékossal, és hat-hat cserével megpróbálják bejuttatni az enyhén süllyedő (sós vízzel töltött) labdát az ellenfél kapujába. A játék gyors, és fárasztó, ezért a játékosok cseréje menet közben történik.
A játék folyamatosan a víz alatt történik, és a labda nem hagyhatja el a vizet. A labdát passzolni lehet a másik játékosnak a tér bármely irányába (három dimenzióban). A labda körülbelül 2-3 métert “repül” mielőtt a víz megállítja. Emiatt a jó helyezkedés és a pontos passzolás alapvető, de mindenképpen előnyt jelent a gyorsaság, a mozgékonyság vagy akár az alacsony oxigénfogyasztás.
A játékosok a szokásos úszóruha (úszónadrág, vagy lányoknál dressz) mellett búvármaszkot, légzőcsövet (snorkel), papucsos uszonyt és a füleket mechanikusan védő sapkát viselnek.
A mérkőzést három bíró figyeli: ketten a vízből, a főbíró pedig a partról kézjelekkel irányít. A bírók a víz alatt is hallható hangjelzéssel állítják le vagy indítják el a játékot. Világversenyeken van egy negyedik bíró is, a főbíró segédje. Leginkább adminisztratív feladatokat lát el, figyeli a büntetések, cserék szabályos menetét.
A víz alatti rögbi abban egyedülálló csapatjáték, hogy a világon egyedül ezt játsszák 3 dimenzióban.
Egyetlen Magyarországi csapatként 2006 óta űzi ezt a sportot a UWR Tiszavirág Vízisport Egyesület.
A sportág vezető nemzetei a skandináv államok. Németországban például 200 bejegyzett sportegyesület van, de vannak csapatok Ausztriában és Csehországban is.
A CMAS 1980 óta rendez világbajnokságokat, a 11.-et Grazban 2019. július 25. és augusztus 3. között tartották, amin 18 ország vett részt. Magyarország a 15. helyet szerezte meg
TÖRTÉNETE
A sós vízzel töltött labda ötletét a kölni Ludwig von Bersuda-tól eredeztetik, de a játék a mai formáját majd 10 évvel később, Dr. Franz Josef Grimmeisen-nek köszönhetően nyerte el, mülheimi és duisburgi játékosok támogatásával. Grimmeisen az első nemzetközi búvárszövetséget, a CMAS-t kereste meg a víz alatti labdajáték ötletével, amelyet végül Németország mellett a skandináv országok, a csehek és az osztrákok adaptáltak elsőként. A sportág kb. 30 országban van jelen, az 5 legsikeresebb sorrendben: Németország, Norvégia, Kolumbia, Svédország, Finnország.
Magyarországon 4 műugró medencében játszható UWR, a Hajós Alfréd Sportuszodában és a Duna Arénában. Itthon is próbálkoztak katonai búvárok edzésként hasonló játékkal, többek között a Tüzér utcában. Ehhez a társasághoz csatlakoztak vízihokisok, akiknek végül egy Csehországból érkezett játékos mutatta be a hivatalos sportágat 2007-ben. Az első klub UWR Tiszavirág SE néven 2008-ban alakult, majd 2018-ban indult további 2, a Pomázi Futó Bajnokok SE. Delfinek szakosztálya, és az Új Hullám UWR SE.
Egyedüli magyar csapatként a UWR Tiszavirág SE háromszor indult a berlini Bajnokok Kupáján, 2008-ban 13 férfi csapat között 13. helyet, 2009-ben 11 férfi csapat között 9. helyet, 2010-ben 12 férfi csapat között 10. helyet elérve. Ez gyors fejlődésnek minősült, amiben szerepe volt a bécsi csapat segítőkész edzőinek is. A magyarok egyébként főleg a Cseh Ligában és az osztrák versenyeken indulnak.
Első magyar vízipólós egyesületként a Honvéd próbálta ki a vízirögbit egy barátságos mérkőzés keretében 2016-ban. Ugyanebben az évben Magyarország elnyerte a CMAS-tól a 2017-es UWR EB. rendezésének jogát, amely a Duna Arénában felépített új műugró medence technikai felszereltségére tekintettel ritka lehetőségnek ígérkezett. A sportág legnagyobb problémája ugyanis, hogy hiába látványos, a víz alatti küzdelem közvetítés hiányában nem élvezhető nézők számára.
Sportmegoldások Team