.
A tollaslabda ütővel játszott játék, melyet egymással szemben álló két játékos (egyéni), vagy két-két játékos (páros) játszik. Az ellenfelek egy téglalap alakú pálya két felén foglalják el helyüket, amelyeket háló választ egymástól. (Angol neve badminton.)
A játékban használt labda egy tollakkal ellátott, nyílszerű tárgy, amelynek különleges aerodinamikai tulajdonságai vannak. Különleges tollazása miatt más labdákhoz viszonyítva sokkal hamarabb veszít sebességéből. Mivel repülését erősen befolyásolja a szél, a versenyeket mindig teremben rendezik. Létezik hobbiváltozata is, amelyet szabadtéren is játszhatnak, kertekben, strandokon.
A tollaslabda az 1992. évi nyári olimpiai játékok óta hivatalosan is olimpiai sportág, jelenleg öt versenyszámmal: férfi és női egyes, férfi és női páros, vegyes páros.
Minden játszmát 21 pontig játszanak, minden labdamenet végén az azt megnyerő egy pontot ér el. A mérkőzést két nyert játszmáig játsszák.
Adogatáskor az adogató és a fogadó fél az átellenes adogatótérben foglal helyet. Az adogatónak úgy kell megütnie a labdát, hogy az beavatkozás nélkül a fogadóterületre esne. Ez a szisztéma a teniszhez hasonló, az alábbi eltérésekkel:
- a labdát derékvonal alatt kell megütni
- a labdát nem szabad feldobni
- az adogató játékos az adogatótéren belül helyezkedik el
- adogatás során a térfél bal oldalán álló játékos nyit, majd ha pontot szerez, átmegy a jobb oldalra (páros pontszám esetén jobb oldalról, páratlan pontszám esetén bal oldalról történik a nyitás)
Egyéni mérkőzésen az adogató fél páros pontszámkor a jobb oldali, páratlan pontszám esetén a bal oldali adogatótérből indítja el a labdát.
Párosok esetén, amennyiben az adogató fél megnyeri a labdamenetet, az adogatást ugyanaz a játékos folytatja, miután partnerével oldalt váltanak. Ha a fogadó fél nyeri a labdamenetet, az adogatást is elnyeri; páros pontszám esetén a jobb, páratlan esetén a bal oldali játékos adogat.
Amikor a pontszám eléri a 20-20-at, a játék addig folytatódik, míg legalább 2 pontnyi különbség ki nem alakul, de maximum 30 pontig (a 30-29 a játszma végét jelenti).
TÖRTÉNETE, KIALAKULÁSA
A tollaslabda játék több ezer éves múltra tekinthet vissza. Számos őse közül említésre méltó a kínai „dsi-dsien-dsi”, az aztékok „indiaco”, a görögök „szférika” és a rómaiak „paganika” nevű játéka.
A tollaslabdázás igazi elődjének Európában a „jeu volant” /repülő játék/ tekinthetõ, melyet a 17.századtól kezdve főleg fejedelmi udvarokban játszottak.
A tollaslabda játékot mai formájában a brit katonatisztek ismerték meg Indiában 1860 táján „poona” néven és honosították meg Angliában. A 17.századtól kezdve irodalmi és képzőművészeti alkotások örökítették meg a tollaslabda játékot.
1872-ben az angliai Badminton fürdővároskában, Beaufort herceg birtokán játszották először versenyszerűen a tollaslabdázást; innen származik a versenysportág nemzetközi elnevezése.
Angol klubok 1893.szeptember 12-én megalakították az Angol Tollaslabda szövetséget /Badminton Association of England, röviden BaoE/. 1934.július 5-én Londonban 9 ország küldöttei hívták életre a Nemzetközi Tollaslabda Szövetséget /International Badminton Federation, röviden IBF/, melynek napjainkban közel 150 tagja van. 1967.szeptember 24-én Frankfurt am Main-ban 11 ország küldöttei alakították meg az Európai Tollaslabda Szövetséget /European Badminton Union, röviden EBU/, melynek jelenleg minden európai ország tagja.
A magyar tollaslabdasport alapítási évének 1960-at tekintjük.
A Közalkalmazottak Szakszervezetének kezdeményezése bizonyult életképesnek a tollaslabdázás meghonosítása terén. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség 1966.június 3-án ismerte el a tollaslabdázást hivatalos hazai sportágként és létrehozta a Magyar Tenisz Szövetség Tollaslabda Bizottságát.
1969.június 1-vel alakult meg az önálló Magyar Tollaslabda Szövetség, mely 1970 óta tagja az IBF-nek és 1973 óta az EBU-nak.
Az EBU 1968-tól rendez kétévenként felnõtt egyéni Európa Bajnokságokat, 1972-től csapat Európa Bajnokságokat is.
Az olimpiai rangra emelkedett versenysport viszont rendszeres és sok edzésmunkát, nagy ügyességet, kitűnő reflexeket, kiváló állóképességet követel. A sportfelszerelés és a létesítmény szempontjából is igényes a sportág. A mérkőzések – főleg a párosok – a közönségnek rendkívüli látványt nyújtanak.
Napjainkban törekednek a játékszabályok korszerűsítésére, a könnyebb érthetőség, a TV-reklámozás és más szempontok mérlegelésével.
Hazánkban a versenyszakosztályok mellett egyre több diáksport egyesület és szabadidősport egyesület foglalkoztatja az érdeklődőket. Magyarországon újonc /U13/, gyermek /U15/, serdülõ /U17/, ifjúsági /U19/, felnőtt és szenior korcsoportok részére rendeznek egyéni és csapatversenyeket, bajnokságokat. A szakszövetségi versenyrendszerbe illeszkednek az általános és középiskolai diákolimpiák, Egyetemi és Főiskolai Bajnokságok, valamint szakmai kupaversenyek.
Sportmegoldások Team