Futópálya méretek
A szabvány futópálya hossza 400 m, amely két párhuzamos egyenest és két egyenlő sugarú kanyart foglal magába. A futópálya belső oldalát 50 mm – 65 mm magas és 50 mm – 250 mm széles, fehér színű, erre a célra alkalmas anyagból készített szegélynek kell határolnia. A szegély a két egyenesben elhagyható és 50 mm széles fehér vonallal helyettesíthető.
Ha a szegély egy részét a kanyarban valamelyik ügyességi szám miatt átmenetileg el kell távolítani, a helyét a futópálya szintjén 50 mm széles fehér vonallal és legalább 4 m-enként elhelyezett, minimum
0,15 m magas kúpokkal vagy zászlókkal kell megjelölni oly módon, hogy azok a fehér vonalon helyezkedjenek el, és a kúpok, illetve a zászlórudak alsó részének a széle a vonal pálya felőli szélére essen. (A zászlókat a földtől 60 fokban, a futópályától kifelé kell dönteni.) Ugyanezt (beleértve az átmeneti szegély lehetőségét) kell alkalmazni akadályfutásnál azon a nem egyenes szakaszon, ahol a versenyzők letérnek a pályáról a vizesárokhoz, a futópálya külső felénél a 163.5(b) Szabály szerinti rajtok esetén, valamint tetszőlegesen az egyenesekben (ez esetben legalább 10 m-enként elhelyezett kúpokkal vagy zászlókkal).
Megjegyzés: A futópálya belső oldalának egyenes és nem egyenes szakaszai közti határt a pályafelmérőnek megkülönböztető színű,50 mm x 50 mm nagyságú jelzéssel kell megjelölnie a fehér vonalon, amelyekre a verseny közben kúpot kell helyezni.
A futópálya hosszát a belső szegélytől 0,30 m-re a futópálya felé kell kimérni, vagy ha nincs szegély a kanyarban (vagy a vizesárok terelőútján), a festett vonaltól 0,20 m-re.
A versenytávokat a rajtvonalnak a céltól távolabbi szélétől a célvonalnak a rajthoz közelebbi széléig kell mérni.
400 m-en és az annál rövidebb távokon minden versenyzőnek 1,22 m (± 0,01 m) széles (a jobb oldali határvonallal együtt), 50 mm-es fehér vonallal határolt külön pályát kell biztosítani.
Névlegesen minden pályának egyforma szélesnek kell lennie. A belső pályát a 160.2 Szabály szerint kell mérni, míg a többit 0,20 m-re a pályát határoló belső vonal külső szélétől.
Megjegyzés: A 2004. január 1. előtt épült pályáknál a pályák szélessége 1,25 m-ig elfogadható. Azonban az ilyen futópálya felületének teljes megújításakor, az egyes pályák szélességének meg kell felelnie a jelen Szabálynak.
Az 1.1(a)-(c) és (f) Szabályokban szereplő nemzetközi versenyeken lehetőleg legalább nyolc futósávot kell biztosítani.
A futópálya legnagyobb megengedett lejtése keresztirányban a belső széle felé 1:100 (1%) lehet, hacsak speciális körülmények nem állnak fenn, ami miatt az IAAF ez alól mentességet biztosít.A futópálya legnagyobb megengedett lejtése a futás irányában 1:1000 (0,1%) lehet.
A futópálya építésére vonatkozó összes technikai adat, méret és jelzés az IAAF atlétikai pályaépítési kézikönyvében található. A jelen Szabály a követendő alapelveket tartalmazza.
Gátfutások
A hivatalos versenytávok:
• Férfiak (felnőtt, U20, U18): 110 m, 400 m,
• Nők (felnőtt, U20, U18): 100 m, 400 m
Minden pályán tíz gát van az alábbi táblázatokban szereplő adatok szerint:
Férfiak (U18, U20, felnőtt)
versenytáv – távolság az első gátig – távolság a további gátak között – távolság az utolsó gáttól
110 m 13,72 m 9,14 m 14,02 m
400 m 45,00 m 35,00 m 40,00 m
Nők (U18, U20, felnőtt)
versenytáv – távolság az első gátig – távolság a további gátak között – távolság az utolsó gáttól
100 m 13,00 m 8,50 m 10,50 m
400 m 45,00 m 35,00 m 40,00 m
A gátakat úgy kell elhelyezni a pályán, hogy azok talpa a közeledő versenyző felé nézzen, és a gátléc hozzá közelebb eső oldalának függőleges síkja elvágó legyen a pályajelzés rajt felőli szélével.
Akadályfutások
A hivatalos versenytávok a 2000 m és a 3000 m.
A 3000 m-es távon 35 akadály van, ebből hét vizesárok, a 2000 mes távon 23 akadály van, ebből öt vizesárok.
Az akadályfutásnál célvonalon történő áthaladás után minden körben öt akadályt kell elhelyezni, melyek közül a negyedik a vizesárok. Az akadályokat egyenletesen kell elosztani, tehát a távolság közöttük megközelítőleg a kör kerületének egyötöde.
Megjegyzés (i): Szükség lehet az akadályok közötti távolság változtatására, hogy biztonságos távolságban legyen az akadály/rajtvonal és a következő akadály a célvonal előtt és után, ahogyan ez az IAAF atlétikai pálya építési kézikönyvében megtalálható.
Megjegyzés (ii): A 2000 m-es számban, ha a vizesárok a futópálya belső oldalán van, a célvonalon kétszer kell áthaladni az első olyan körig, amikor öt akadály van.
3000 m-es akadályfutásnál a rajttól az első teljes kör kezdetéig tartó pályaszakaszon nincs akadály. A pályának erre a részére az akadályokat csak akkor szabad felállítani, ha a versenyzők már elhaladtak.
A 2000 m-es számban az első akadály a teljes kör harmadik akadálya, az azt megelőző akadályokat csak a futók elhaladása után szabad felállítani.
Az akadályok magassága 0,914 m ± 0,003 m a férfiak/fiúk és 0,762 m ± 0,003 m a nők/lányok részére, szélessége mindkét esetben legalább 3,94 m. Az akadályok − beleértve a vizesárkot is − felső gerendájának keresztmetszete 0,127 m élhosszúságú négyzet.
Az akadályok tömegének 80 kg és 100 kg, a mindkét oldalon lévő talpak összméretének 1,2 m és 1,4 m között kell lennie.
Magasugrás
Nekifutó- és elugróhely
A nekifutó hely szélessége nem lehet kevesebb, mint 16 m és a hossza nem lehet kevesebb, mint 15 m, kivéve az 1.1(a)-(c), (e) és (f) Szabályokban szereplő versenyeket, ahol a hosszának legalább 25 m-nek kell lennie.
A nekifutó és az elugróhelyen a léc közepe felé megengedett lejtés az utolsó 15 m-en, bármilyen sugáron mérve, legfeljebb 1:250 (0,4%) lehet. A leérkezőhelyet lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a nekifutás emelkedő irányú legyen.
Az elugróhely területének vízszintesnek kell lennie, vagy ha lejtése van, az csak a jelen 4. pont és az IAAF atlétikai pályaépítési kézikönyvében foglaltak szerint lehetséges.
Rúdugrás
Nekifutó
A nekifutáshoz, a “0” vonaltól mérve, legalább 40 m-t kell biztosítani, de ha a körülmények engedik, a nekifutó legalább 45 m legyen. A nekifutó szélessége 1,22 m ± 0,01m, és mindkét oldalán 50 mm széles fehér vonallal kell határolni.
Megjegyzés: A 2004. január 1. előtt épült pályáknál a nekifutó szélessége 1,25 m-ig elfogadható. Azonban az ilyen nekifutó felületének teljes megújításakor, a szélességének meg kell felelnie a jelen Szabálynak.
A nekifutó keresztirányú lejtése nem haladhatja meg az 1:100-hoz (1%), hacsak speciális körülmények nem állnak fenn, ami miatt az IAAF ez alól mentességet biztosít, és a nekifutó lejtése a nekifutás irányában az utolsó 40 m-en az 1:1000-hez (0,1%) arányt.
Távolugrás
Nekifutó
A nekifutáshoz, az elugróvonaltól mérve, legalább 40 m-t kell biztosítani, és ahol a körülmények engedik, 45 m-t. A nekifutó szélessége 1,22 m ± 0,01m, és mindkét oldalán 50 mm széles fehér vonallal kell határolni.
Megjegyzés: A 2004. január 1. előtt épült pályáknál a nekifutó szélessége 1,25 m-ig elfogadható. Azonban az ilyen nekifutó felületének teljes megújításakor, a szélességének meg kell felelnie a jelen Szabálynak.
A nekifutó keresztirányú lejtése nem haladhatja meg az 1:100-hoz (1%), hacsak speciális körülmények nem állnak fenn, ami miatt az IAAF ez alól mentességet biztosít, és a nekifutó lejtése a nekifutás irányában az utolsó 40 m-en az 1:1000-hez (0,1%) arányt.
Elugrógerenda
Az elugrás helyét a nekifutó és a leérkezőhely szintjében elhelyezett gerendával kell jelölni. A gerenda leérkezőhely felé eső széle az elugróvonal. Közvetlenül az elugróvonal után plasztilin (gyurma) jelzőbetétet kell elhelyezni a bírók munkájának segítése céljából.
A fából vagy más alkalmas merev anyagból (amelyen a szöges cipő meg tud kapaszkodni, nem csúszik el rajta) készült téglalap keresztmetszetű gerendának 1,22 m ± 0,01 m hosszúnak, 0,20 m ± 0,002 m szélesnek és legfeljebb 0,10 m vastagnak kell lennie. A gerendát fehérre kell festeni.
Az elugrógerenda leérkezőhely felöli szélén egy merev, 0,10 m ± 0,002 m széles, 1,22 m ± 0,01 m hosszú, fából vagy más alkalmas anyagból készült betétet kell a talajba süllyeszteni úgy, hogy a felszíne 7 mm ± 1 mm-rel emelkedjen az elugrógerenda fölé. A jelzőbetét a gerendától elütő színű, és ha lehetséges, a plasztilin egy harmadik színű legyen.
A plasztilint kétféle módon lehet elhelyezni a betéten:
• a betét elugrógerenda felöli éle 45°-ban lejtsen úgy, hogy az így kialakított felületet végig 1 mm vastagon be lehessen vonni plasztilinnel (lásd 184a. ábra), vagy
• a betét elugrógerenda felöli szélét úgy kell bevágni, hogy a bevágást plasztilinnel kitöltve 45°-os szöget kapjunk.
A betét felső felületének kb. első 10 mm-ét is teljes hosszában plasztilinnel kell bevonni.
Az így besüllyesztett elugrógerenda-jelzőbetét együttesnek olyan merevnek és rögzítettnek kell lennie, hogy az atléta teljes elugróerejét elbírja.
A plasztilin alatt a betét anyagának olyannak kell lennie, amelyen a szöges cipő meg tud kapaszkodni, nem csúszik el rajta. Belépés után a plasztilin rétegen hagyott cipőnyomot hengerrel vagy más erre kialakított alkalmas eszközzel lehet elsimítani.
Megjegyzés: Nagy segítséget jelent, ha több jelzőbetét áll rendelkezésre, hogy a versenyt ne késleltesse a cipőnyomok elsimítása.
Leérkezőhely
A leérkezőhely szélessége nem lehet 2,75 m-nél kevesebb és 3 m-nél több. A leérkezőhely középvonala lehetőleg a nekifutó tengelyének vonalában legyen.
Megjegyzés: Ha a nekifutó tengelye nem esik egybe a leérkezőhely középvonalával, akkor szükség szerint egy vagy két szalaggal el kell határolni leérkezőhelyet, hogy az megfeleljen a fentieknek.
A leérkezőhelyet puha, nedves homokkal kell feltölteni, és a felszínének az elugrógerendával azonos szintben kell lennie.
Hármasugrás
Elugróvonal
Az elugróvonal és a leérkezőhely távolabbi vége között, a férfiaknál, legalább 21 m távolságnak kell lenni.
Nemzetközi versenyeken legyen külön elugrógerenda férfiaknak és nőknek. Az elugróvonal ne legyen 13 m-nél közelebb a férfiak, és 11 m-nél közelebb a nők részére a leérkezőhely közelebbi végéhez. Más versenyeken ez a távolság feleljen meg a verseny színvonalának.
Az elugrógerenda és a leérkezőhely között a lépő és az ugró szakaszok számára 1,22 ± 0,01 m széles, szilárd, egységes anyagú elugróhelyet kell biztosítani.
Megjegyzés: A 2004. január 1. előtt épült pályáknál ennek az elugróhelynek a szélessége 1,25 m-ig elfogadható. Azonban az ilyen nekifutó felületének teljes megújításakor, a szélességének meg kell felelnie a jelen Szabálynak.
DOBÓSZÁMOK
Dobókör
A dobókör pereme, amelyet a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni, vasból, acélból vagy más erre a célra alkalmas anyagból készül. A kör pereme (kerete) legalább 6 mm vastag és fehérre kell festeni.
A dobókör körül a talaj beton, műanyag, aszfalt, fa vagy bármilyen alkalmas anyag.
A kör belseje lehet beton, aszfalt vagy más szilárd, de nem csúszós anyag. A dobókör belső felszínének vízszintesnek és 20 mm ± 6 mm-rel alacsonyabbnak kell lennie a kör peremének felső szélénél.
Súlylökésnél hordozható kör is engedélyezett, amennyiben az megfelel az említett feltételeknek.
A kör belső átmérőjének mérete: súlylökésnél és kalapácsvetésnél 2,135 m ± 0,005 m, diszkoszvetésnél 2,50 m ± 0,005 m.
A diszkoszvetésnél használt dobókör használható a kalapácsvetéshez is, ha átmérőjét belső szűkítő gyűrűvel 2,5 m-ről 2,135 m-re csökkentik.
Megjegyzés: A belső szűkítő gyűrű lehetőleg ne fehér legyen, hogy a 187.8 Szabály szerinti fehér vonalak jól látszanak rajta.
A körfelező vonalat a körön kívül mindkét oldalon, a peremtől kezdődően legalább 0,75 m hosszan 50 mm széles fehér vonallal kell kijelölni. Ezt a vonalat lehet festeni, vagy készülhet fából, illetve egyéb alkalmas anyagból. A fehér vonal hátsó élének meghosszabbítása a kör középpontján megy át, és merőleges a szektor szimmetriatengelyére.
Gerelyhajító nekifutó
A gerelyhajításnál a nekifutónak minden esetben legalább 30 m hosszúnak kell lennie, kivéve az 1.1(a)-(c), (e) és (f) Szabályokban szereplő versenyeket, ahol legalább 33,5 m hosszúnak kell lennie.
Ha a körülmények engedik, a nekifutó legalább 36,5 m legyen.
A nekifutót két egymástól 4 m-re levő, 50 mm széles párhuzamos vonallal kell megjelölni. A kidobást egy 8 m-es sugárral húzott legalább 70 mm széles körív mögül kell végrehajtani. A körívet lehet festeni, készülhet fából vagy fémből, de minden esetben fehér színűnek kell lennie, és a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni. A körív mindkét végpontjából a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen legalább 70 mm széles, és legalább 0,75 m hosszú vonalakat kell húzni.
A nekifutó megengedett legnagyobb lejtése keresztirányban 1:100- hoz (1%), hacsak speciális körülmények nem állnak fenn, ami miatt az IAAF ez alól mentességet biztosít, és a nekifutó lejtése a nekifutás irányában az utolsó 20 m-en 1:1000-hez (0,1%).
Dobószektor
A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy.
A dobószektor legnagyobb lejtése a dobás irányában nem lehet több, mint 1:1000-hez (0,1%).
A gerelyhajítás kivételével a dobószektor 50 mm széles, fehér színű, egymással 34,92°-ot bezáró két egyenes vonal belső éleivel határolt terület, amelynek meghosszabbítása a dobókör középpontjában metszené egymást.
Megjegyzés: A 34,92°-os szöget bezáró szektort úgy lehet pontosan kitűzni, ha a dobókör középpontjától a szektorvonalakon 20 m-re lévő két pont közötti távolság 12 m ± 0,05 m (20 m x 0,60 m). Így a kör középpontjától távolodva minden méter 0,60 m-rel növeli a két szektorvonal közötti távolságot.
A gerelyhajításnál a dobószektort 50 mm széles, egymással 28,96°-ot bezáró fehér vonalak határolják (lásd 187e. ábra). A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív.
Védőketrec diszkoszvetéshez
A nézők, a versenybírók és a versenyzők védelme érdekében minden dobást elkerített helyről vagy védőketrecből kell végrehajtani. A jelen Szabályban leírt védőketrecet olyan küzdőtéren kell használni, ahol egyidejűleg más versenyszámok is zajlanak, vagy ahol a versenyszámot a küzdőtéren kívül bonyolítják ugyan, de nézők is vannak. Ahol nem ez a helyzet (pl. edzőpályákon), ott jóval egyszerűbb megoldás is megfelelő lehet.
Tanácsokat kérésre a Tagszövetség vagy az IAAF Iroda ad.
Megjegyzés: A 192. Szabályban leírt kalapácsvető védőketrec használható a diszkoszvetésnél is úgy, hogy beépítenek egy 2,135 m/2,5 m-es koncentrikus dobókört, vagy a védőketrec nyújtott változatát használják, ahol a kalapácsvető kör elé beépítenek egy diszkoszvető kört.
A védőketrecet úgy kell megtervezni, elkészíteni és karbantartani, hogy fel tudjon fogni egy 25 m/mp-es sebességgel mozgó 2 kg-os diszkoszt. A védőketrecnek olyannak kell lennie, hogy a diszkosz ne pattanhasson vissza a versenyző felé, illetve kifelé, a ketrec teteje fölött. Bármilyen formájú és felépítésű védőketrec használata megengedett, ha az a jelen Szabályban foglalt követelményeknek megfelel.
A védőketrec alaprajza U-alakú, a nyitott rész szélessége 6 m a dobókör középpontjától 7 m-re mérve (190. ábra). A 6 m széles nyílást a háló belső szélei között kell mérni. A hálópanelek, illetve a háló magassága legalább 4 m legyen, és a védőketrec elülső részén 3 m hosszan mindkét oldalt legalább 6 m legyen [2020. január 1-től.]
A védőketrecet úgy kell kialakítani, hogy a diszkosz ne tudjon áthatolni a ketrec kötéspontjain, a hálón, hálópanelek vagy a háló alatt.
Megjegyzés (i): Ha a háló legalább 3 m-re van a dobókör közepétől, a hátsó panelek, illetve a hátsó hálórész kidolgozottsága kevésbé lényeges.
Megjegyzés (ii): Az IAAF engedélyezhet újabb megoldásokat is, amelyek hasonló mértékű védelmet biztosítanak, és a hagyományos megoldásokhoz képest nem növelik a veszélyzónát.
Megjegyzés (iii): A futók fokozottabb védelme érdekében a diszkosz verseny alatt, a védőketrec oldalát, különösen a futópálya felőli részen, meg lehet hosszabbítani és/vagy magasítani.
A védőketrec hálóját a célnak megfelelő természetes vagy szintetikus rostból készült zsinegből, vagy lágy, illetve nagy szakítószilárdságú acéldrótból kell gyártani. A hálószemek maximális nagysága zsineghálónál 44 mm, dróthálónál 50 mm legyen.
Megjegyzés: A hálóra vonatkozó további specifikáció és a háló biztonsági vizsgálatának leírása az IAAF atlétikai pályaépítési kézikönyvében található.
Az ilyen védőketrecből végrehajtott diszkoszvetésnél a maximális veszélyességi szektor hozzávetőlegesen 69°, ha a versenyen jobbés balkezes dobók is indulnak (feltételezve, hogy a diszkoszt egy 1,5 m sugarú körpályáról dobják ki), ezért a küzdőtéren a ketrec megfelelő elhelyezése és beállítása a biztonságos használat szempontjából döntő fontosságú.
Védőketrec kalapácsvetéshez
A nézők, a versenybírók és a versenyzők védelme érdekében minden dobást elkerített helyről vagy védőketrecből kell végrehajtani. A jelen Szabályban leírt védőketrecet olyan küzdőtéren kell használni, ahol egyidejűleg más versenyszámok is zajlanak, vagy ahol a versenyszámot a küzdőtéren kívül bonyolítják ugyan, de nézők is vannak. Ahol nem ez a helyzet (pl. edzőpályákon), ott jóval egyszerűbb megoldás is megfelelő lehet.
Tanácsokat kérésre a Tagszövetség vagy az IAAF Iroda ad.
A védőketrecet úgy kell megtervezni, elkészíteni és karbantartani, hogy fel tudjon fogni egy 7,26 kg tömegű, 32 m/mp-es sebességgel mozgó kalapácsfejet. A védőketrecnek olyannak kell lennie, hogy a kalapács ne pattanhasson vissza a versenyző felé, illetve kifelé, a ketrec teteje fölött. Bármilyen formájú és felépítésű védőketrec használata megengedett, ha az a jelen Szabályban foglalt követelményeknek megfelel.
A védőketrec alaprajza U-alakú, a nyitott rész szélessége 6 m a dobókör középpontjától 7 m-re mérve (192a. ábra). A 6 m széles nyílást a háló belső szélei között kell mérni. A hálópanelek, illetve a háló magassága a hátsó részen legalább 7 m, a mozgatható hálópanelek tartó oszlopa melletti 2,80 m-es paneleken legalább 10 m legyen.
A védőketrecet úgy kell kialakítani, hogy a kalapács ne tudjon áthatolni a ketrec kötéspontjain, a hálón, hálópanelek vagy a háló alatt.
Megjegyzés: Ha a háló legalább 3,5 m-re van a dobókör közepétől, a hátsó panelek, illetve a hátsó hálórész kidolgozottsága kevésbé lényeges.
A védőketrec elülső részén két, egyenként 2 m széles mozgatható hálópanelt kell felszerelni, amelyek közül egyszerre csak egyet használnak. Ezeknek a paneleknek a magassága legalább 10 m legyen.
Megjegyzés (i): A bal oldali panelt jobbkezes dobóknál, a jobb oldali panelt balkezes dobóknál kell használni.
Ha a verseny alatt a paneleket felváltva használják, mert jobb- és balkezes dobók is indulnak, fontos, hogy a váltás könnyen és gyorsan elvégezhető legyen.
Megjegyzés (ii): Az ábra a panelek véghelyzetét mutatja, de verseny közben mindig csak az egyik panel van behajtott helyzetben.
Megjegyzés (iii): Használat estén a mozgatható paneleknek meghatározott helyzetben kell lenniük. A konstrukciót úgy kell kialakítani, hogy a működő panelt rögzíteni lehessen ebben a helyzetben. Ajánlatos megjelölni (akár ideiglenesen, akár véglegesen) a mozgatható panel megfelelő helyét a talajon.
Megjegyzés (iv): A panelek kialakítása és működtetésének módja a ketrec általános kialakításától függ, lehet csúsztatható, függőleges vagy vízszintes tengelyre csuklópánttal illesztett, illetve levehető.
Egyedüli határozott követelmény, hogy a működő panel képes legyen a nekiütődő kalapácsot felfogni, és ne álljon fenn annak a veszélye, hogy a kalapács a rögzített és a mozgatható panelek között kirepül.
Megjegyzés (v): Az IAAF engedélyezhet újabb megoldásokat is, amelyek hasonló mértékű védelmet biztosítanak, és a hagyományos megoldásokhoz képest nem növelik a veszélyzónát.
- Ha hasznos volt számodra az információ, kérünk ezt egy megosztással, vagy Facebook oldalunk lájkolásával tudasd felénk.
Ily módon kérjük segítségedet, hogy a Sportmegoldások továbbra is tudjon információkkal szolgálni számodra, kitudja szolgálni a magyar sportot, köszönjük szépem !
futópálya