.
A siklóernyő merev tartást biztosító elemektől megfosztott hordozó felületű, hajtómű nélküli repülő szerkezet.
A siklóernyőzés hivatalosan nem tartozik az extrém sportok közé, mégis sokan akként tekintenek rá. “Extrém” voltát nem veszélyessége, sokkal inkább a repülés hétköznapitól eltérő közege adja.
A siklóernyő viszonylag lassú repülő szerkezet, de csodálatos szabad repülési élményt biztosít, mivel nem kabinban ülve repülünk. Mivel ez kiszolgáltatottá teszi a pilótát, a siklóernyősnek tisztában kell lennie az időjárás jelzéseivel, veszélyeivel.
A siklóernyő tulajdonképpen egy speciális, mesterséges kevlárszálas anyagú fonalakból szőtt szárny. Felső felületén a levegő áramlása gyorsabb, mint alul, így alul nyomó-, felül pedig szívóhatás (felhajtóerő) keletkezik.
A siklóernyős kupolát cellákkal osztják több részbe, melyek között szabad a levegő áramlása, azonban kifelé lassabban távozik a levegő. Az ernyőn egyes gyártók pl. kiömlő lukakat is kialakítanak, de mindezek és az ehhez hasonló apróbb változtatások nagy különbségeket nem eredményeznek az egyes típusok között.
A siklóernyőt a szárnyprofil alakjának módosításával lehet irányítani a zsinórzat segítségével. Ezt nevezik trim rendszernek. A trim sebesség az ernyő alapsebessége a levegőhöz képest olyankor, amikor egyetlen zsinórt sem húzunk meg. Az ernyők sebessége a gyorsító használatával növelhető. Ugyanígy fékek használatával lassíthatunk az ernyőn, ami leszálláskor hasznos. Az ernyő a fékek használatával irányítható balra vagy jobbra.
A siklóernyőzés fő fajtái
- Távrepülés
- Akrobatikus siklóernyőzés (akro)
A távrepülés célja értelemszerűen a légterek és államhatárok figyelembe vételével megtett leghosszabb táv. A távok megtételét manapság GPS-tracklog igazolja, régebben tanúkra és fényképezőgépre volt szükség. A világversenyeken a pilóták nagyjából egyszerre indulnak el a cél felé. Mivel az időjárás nagyban befolyásolja a sikert, némi szerencse is szükségeltetik a megfelelő kondíciókhoz.
A világrekord jelenleg 502 km, ezt a dél-afrikai Nevil Hulett repülte 2008. december 14-én. Magyarországon az egyik legsikeresebb távrepülő Simonics Péter (a magyar siklóernyő válogatott szövetségi kapitánya), aki Forgó Szilárddal Brazíliában repült világrekordot párban. A távrepülésben többféle feladat megrepülése lehetséges. Ezek a következőek: szabad táv, háromszög és hurok.
Ezek a feladatok nehézségüktől függően különféle szorzókkal bírnak, melyeket az FAI (Fédération Aéronautique Internationale – The World Air Sports Federation) szervezetének kell bejelenteni.
Az akro siklóernyőzés lényege akrobatikus manőverek bemutatása a levegőben (innen a név). Ezeket a versenyeket rendszerint tavak fölött rendezik meg a biztonság kedvéért. A pilóták megadott és saját maguk által kifejlesztett manővereket mutatnak be.
Az akrózás lényege tulajdonképpen az ernyő tudatos kezelése, vészhelyzetek előidézése és megoldása, mindez látványos formában. Ebben sikeresek a magyar pilóták, Kézi Gábor és Takáts Pál (Justacro Team) a világranglista előkelő helyén állnak. A két pilóta karrierjéről dokumentumfilm készült Adrenaline and Turbulence címmel.
Takáts Pál indult a 2009-es Red Bull X Alps elnevezésű versenyen, amely egyébként egy távrepülő megmérettetés. A kétévente megrendezett X-Alps résztvevői Salzburgból indulnak, a cél Monte Carlo, a 800 kilométeres utat ernyővel és gyalog teszik meg. Takáts először vett részt, a 8. helyet szerezte meg a 30 világklasszis induló között.
Ezeken kívül szoktak még siklóernyős célraszálló versenyeket is rendezni.
TÖRTÉNETE
A siklóernyő az ejtőernyőből kifejlesztett repülő és sporteszköz, amely a madarakhoz hasonlóan a szél energiáját és a felfelé szálló légáramlatok felhajtó erejét használja fel a földről való felemelkedéshez és a repüléshez. Újabb változatainál, a motoros siklóernyőknél már kis teljesítményű belsőégésű motor is van, amely egy propellert hajt meg.
A siklóernyő elődje a paplanernyő, amely az ejtőernyő egy fajtája (légcellás ejtőernyő). Az ejtőernyőzéshez használt paplanernyők azonban nem siklásra vannak optimalizálva. Siklószámuk (egységnyi süllyedéshez mekkora vízszintesen megtett táv tartozik) kicsi, kormányzásuk pedig nehézkes. A siklóernyőzés mégis a hegymászók találmánya, akik a csúcsot elérve igyekeztek könnyebb utat választani a lejutáshoz.
A siklóernyők fejlődése teljesen elvált az ejtőernyőkétől. Karcsúbb, több cellából álló, kedvezőbb szárnyprofilú ernyők immár repülésre alkalmas légijárművek születtek. A fejlődés a mai napig tart, a fő irány a kezelhetőség, a biztonság és a teljesítmény növelése.
Sportmegoldások Team