.
A taekwondo egy koreai eredetű harcművészet. A szó jelentése: a lábbal és kézzel küzdés művészete.
A japán karatéhoz való hasonlósága szembetűnő abban, hogy szintén ütéseken, rúgásokon, hárításokon alapul. Ezen kívül az öltözete, a harci technikái, valamint a fokozatrendszere is nagyban hasonló a karatéhoz.
Cshö Honghi nagymester, az 1940-es és 50-es években, 24 formagyakorlatra (tull) alapozva fejlesztette ki a Taekwondót, majd hivatalosan 1955-ben alapította meg a stílust.
A rendszer eredetei egészen időszámításunk kezdetére vezetnek vissza, s a Kupszo cshirigi-ből, a Juszul-ból, a Pigakszul-ból, a szubakból és a Kvonbop-ból gyökereznek. A fegyvertelen harc első formáit koreában – szubaknak és Kvonbopnak hívták. Ezeket követte később a Hvarangdo és a Thekkjon.
A taekwondo kialakulására hatást gyakoroltak mind a japán, mind a kínai harcművészetek. A Kína, Korea és Japán közötti kapcsolatot a földrajz, a kultúra és a történelem 5000 éve fűzi össze. Japán a Meidzsi-restauráció idején a három ország közül elsőként fogadta be a nyugati tudományt és kultúrát. Ennek eredményeképpen Japán – a nyugati haditechnikát használva – 1894-ben le tudta győzni Kínát, 1910-ben pedig elfoglalta és annektálta Koreát. A koreaiak harmincöt éven át keserű harcot folytattak a függetlenségért, amit azonban egészen a második világháború végéig nem sikerült elnyerniük.
1953-ban a koreai hadsereg vezérkari főnöke felkérte Cshö Honghit, hogy hozza létre a 29. gyalogsági hadosztályt. Az egyik első teendője az volt, hogy egy különleges hadosztály-zászlót alkosson: a 29-es számból a kettes a megosztott Koreai-félszigetet szimbolizálta, a kilences számban pedig a saját öklét látta. A hadosztály zászlajára tehát a Koreai-félsziget került, fölé pedig egy ököl. Egyértelmű volt, hogy a katonák kiképzésében szerepelt az addigra már továbbgondolt tang soo oktatása is. A különlegesen kiképzett hadosztály 1954-ben bemutatót tartott Li Szin Man dél-koreai elnöknek, aki megjegyezte, hogy minden katonának gyakorolnia kellene ezt a harcművészetet. Így be is vezették a hadseregben a stílust, melyet Li Szin Man thekkjonnak nevezett a hagyományos koreai harcmodorhoz való hasonlósága miatt. Mivel a Cshö Honghi tábornok által tanított technikák már nem tartoztak sem a tangszudóhoz, sem a thekkjonhoz, ezért új nevet kellett találni.
1955-ben, egy ebből a célból létrehozott tanácsadó bizottság – melynek prominens személyiségek, többek között a nemzetgyűlés házelnök-helyettese, a hadsereg fő-parancsnoka és újságkiadók elnökei voltak tagjai – előtt jelentette be Cshö Honghi a taekwondo nevet. A névhasználatra engedélyt kértek Li Szin Man elnöktől is, aki szintén elfogadta a taekwondót a thekkjonnal szemben. A saját koreai identitású filozófiának és technikának, azaz harcművészetnek így már neve is volt. A szimbólumokat és az elnevezéseket is egyedivé, egységessé kellett tenni, ezért 1959-ben Cshö tábornok egyesítette a különböző taekwondo csoportokat a Koreai Taekwondo Szövetségben (Korea taekwondo Association, KTA).
Ma a taekwondonak két fő vezető világszervezete ismert: az International taekwondo Federation (ITF) és a World Taekwondo Federation (WTF). Az ITF alakult meg elsőként és az irányzat szülőatyja alapította, majd vezette, de végül rivalizálások után a WTF nyert olimpiai elismertséget.
Az 1950-es és 60-as években az új stílust bemutató körutakat tartottak Cshö tábornok vezetésével. Olyan nagy sikert arattak a fellépések, hogy azokban az országokban, ahol megfordult a turné, taekwondo szövetségeket hoztak létre. Ezen szövetségek és a Koreai taekwondo Szövetség (KTA) – melynek elnökévé Cshö Honghi stílusalapító nagymestert választották 1961-ben – részvételével jött létre 1966-ban az „International taekwondo Federation” (Nemzetközi taekwondo Szövetség, ITF)., melynek elnökévé szintén Cshö Honghit választották.
Az ITF 1966-os megalakítását követően a WTF létrehozására hét évvel később került sor, elsősorban politikai és presztízs okok miatt. A 70-es évek elejére Cshö tábornok szembekerült az akkori dél-koreai tábornok-elnök, Pak Csong Hi politikájával. 1972-ben Kanadába emigrált és Torontóba telepítette át az ITF székhelyét is. A válaszlépésként Pak elnök rendelkezésére 1973-ban Dél-Koreában létre hozatta az új nemzetközi szervezetet a WTF-et. A WTF élére Pak Csong Hi elnök Kim Unjongot, az elnöki titkosszolgálat akkori vezetőjét nevezte ki.
A 2010-es haiti földrengés során tragikus körülmények között elhunyt Trần Triệu Quân elnök vezette újjászervezett ITF-ben végre megvalósult hogy politikától és hatalmi játszmáktól mentes, valóban független szervezeté váljon. Trần elnök halálát követően, az ITF soron következő 2011-es Kongresszusa Pablo Trajtenberg IX.Danos argentin nagymestert – rangidős elnökhelyettest – választotta meg az ITF új elnökének.
Harmat László nagymester a magyar ITF taekwondo megalapítója és elnöke rangidősnek számít az európai taekwondo hierarchiában. Ő egyike a legelső nem koreai Taekwon-dósoknak Európában. Már az 1960-as évek közepétől aktívan edzett, majd Svédországba költözött, ahol versenyzőként tagja lett a svéd taekwondo válogatottnak. 1973-ban vizsgázott I. Dan-ra, később edzett az USA-ban, Észak-Koreában, majd Kanadában is, ahol az alapító Cshö Honghi személyes tanítványa lehetett. Harmat László 1977-ben települt haza Magyarországra. Megalapította a Magyar ITF taekwondót és még ugyanebben az évben szeptember 7-én 70 tanítvánnyal megtartotta az első hivatalos taekwondo edzést Budapesten. 1977 novemberében ide iratkozott be kezdő tanítványként Patakfalvy Miklós, a hazai WTF későbbi vezetője is. 1979-ben az egyik legtehetségesebb tanítvány, dr. Somlai János (ma rangidős elnökhelyettes a Magyar ITF-ben) elindította a veszprémi taekwondót és ezzel kezdetét vette az ITF taekwondo országos méretű terjedése.
A taekwondo Magyarországon először szakágként, később szakbizottságként működött a Karate Szövetségen belül, majd 1989-től jött létre az önálló Magyar ITF taekwondo Szövetség. Harmat László 1984-ben ITF Európa-bajnokságot, majd 1988-ban nagy sikerű ITF világbajnokságot rendezett az egykori Budapest Sportcsarnokban. A magyar ITF versenyzők az elmúlt három évtized során sikert sikerre halmoztak a nemzetközi tornákon: számos világ- és Európa-bajnok, valamint éremhelyezett, rangos nemzetközi kupa versenyek győztesei öregbítik a magyar ITF dicsőségét. 1994-ben Harmat Lászlót egyhangúlag a Magyar ITF Szövetség örökös elnökévé választották, majd 2000-ben az alapító Cshö Honghitől megkapta a VII. Dan mesteri fokozatot. 2009 új eredményt hozott, immár a Nemzetközi taekwondo Szövetségtől (mely az alapító nagymester örökségét viszi tovább) kapta meg Harmat László a VIII. Dan fokozatot.
Ezt követően további nyolc évnek kellett eltelnie, mígnem a hazai és nemzetközi Taekwon-do életben kifejtett töretlen munkássága eredményeként Harmat László a Világszövetségtől 2017-ben végül megkapta az ITF Taekwon-doban elérhető legmagasabb nagymesteri fokozatot, a IX. Dan-t, mellyel nemcsak Európában, de világviszonylatban is csak nagyon kevés mester büszkélkedhet.
1989-ben Harmat László élvonalbeli tanítványainak egyike, az akkor III. Danos Patakfalvy Miklós hátat fordítva mesterének és az addig gyakorolt stílusnak, kivált az ITF-ből és megalapította Magyarországon a WTF irányzatot. A WTF olimpiai bekerülésével – a hatályos magyar sporttörvényeknek megfelelően – a magyar WTF államilag támogatott hivatalos Szakszövetségként működik. A hazai WTF elnökévé – az időközben VI. Dan WTF övfokozatra előlépett – Patakfalvy Miklóst választották, akit a 80-as években tehetséges versenyzőként és sikeres edzőként is jegyeztek a magyar ITF-ben.
A 2000. évi nyári olimpiai játékokon, Sydney-ben Salim József a magyar küldöttség tagjaként ötödik helyezést ért el.
Sportmegoldások Team