.
A rövidpályás gyorskorcsolya (általánosan használt angol elnevezéssel shorttrack) téli olimpiai sportág, a gyorskorcsolya egyik szakága.
A sportágat általában az egyébként jégkorong céljára használt jégpálya közepén, egy 111,12 méter hosszú, bójákkal jelölt oválpályán űzik. A pályán a gyorskorcsolyában megszokott pályafelfestés, ebből következően a szabályozott pályaváltás hiányzik, a versenyzők egymást előzve próbálnak a legjobb pozícióba kerülni, így a verseny leginkább egy pályakerékpáros futamra emlékeztet. A sportág első pillanatra feltűnő jellegzetessége, hogy a versenyzők a kanyarokban élesen bedőlnek, annyira, hogy a kezüket a jégre helyezve akadályozzák meg a kicsúszásukat.
A pálya sajátosságai miatt a gyorskorcsolyához képest jelentősen nagyobb a bukások száma. Erre is tekintettel az előfutamok során nem az időeredmény – mint a gyorskorcsolyában – hanem az adott futamban elért helyezés alapján jutnak tovább a versenyzők. A gyakori bukások miatt bukósisak sípcsont- és bokavédő, nyakvédő, valamint kesztyű használata kötelező.
A futamokban négy-hat versenyző indul, tömegrajttal, az ellenfelet kilökni, a hátulról érkező gyorsabb versenyzőt feltartani nem szabad. A szabályok betartására az oválkörön belül tartózkodó bírók ügyelnek.
Mind a férfi, mind a női versenyeknél három egyéni szám létezik: 500 méter (4 és fél kör), 1000 méter (9 kör), és 1500 méter (13 és fél kör). Az Európa- és világbajnokságokon ezentúl számítással megállapítják a 3000 méteres „összetett eredményt” is.
Az egyéni versenyeken kívül váltóversenyeket is rendeznek, a nőknek 3000, a férfiaknál 5000 méteres távon. A váltónál egy csapatban négy versenyző van, ebből egy a versenypályán, három a körön belül tartózkodik. A váltás a szabály szerint érintéssel történik, a gyakorlatban a leváltott versenyző hátulról meglökve ad lendületet a váltótársának. Nincs szabályozva, hogy egy csapattag milyen távot köteles megtenni, csupán az, hogy minden csapattagnak kötelező legalább egy kört mennie, illetve az utolsó két körben már nem szabad váltani.
A rövidpályás gyorskorcsolyának nincsen külön szakszövetsége, nemzetközi szinten a Nemzetközi Korcsolya Unió (ISU), Magyarországon a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség szervezi a versenyeket. A legjelentősebb verseny az olimpia, ahol az 1988-as bemutató után 1992-ben küzdöttek először az érmekért. A sportágban világ- és Európa-bajnokságokat, valamint világkupát rendeznek.
TÖRTÉNETE
A National Hockey Leauge, az NHL mérkőzések szüneteiben rendeztek először ilyen jellegű közönségszórakoztató versenyeket. A rövidpályás gyorskorcsolyázás (short track) őshazájának így az amerikai kontinens tekinthető.
Annyira népszerűek lettek ezek a versenyek, hogy 1972-ben megrendezték a sportág első világbajnokságát. Tíz évvel később a téli olimpia bemutató száma volt, 1992-ben Albertville-ben már hivatalos olimpiai sportágként szerepelt. A rövidpályás gyorskorcsolyázás versenytávjai a következők: a férfiaknál, valamint a nőknél egyaránt 500 méter, 1000 m és 1500 méter; illetve a férfiváltó távja 5000 méter, míg a gyengébbik nem távja 3000 méter.
A szakág legeredményesebb országai: Korea, Kína, Kanada, USA.
1985-től számítjuk a rövidpályás gyorskorcsolyázás kezdetét Magyarországon. Ekkor kérte fel a Magyar Jégsport Szövetség Martos Györgyöt, a legeredményesebb nagypályás gyorskorcsolyázót a sportág meghonosítására és népszerűsítésére.
Az első bajnokságot 1986-ban írták ki, majd 1988-ban a Budapest Sportcsarnokban Európa Kupát rendeztek, ahol tizenegy világcsúcs született.
A legjobb magyar eredményt, Európa-bajnoki bronzérmet 2001-ben Hágában értük el a férfi 5000 méteres váltóban, Koch Balázs, Szántó Kornél, Kövér Balázs és Szabó Krisztián közreműködésével.
A rövidpályás gyorskorcsolyázás 1500 méteres számában a 2006-os torinói téli olimpián elért negyedik helyezésével Huszár Erika azonnal a (téli) sportokhoz vonzódó magyar közönség érdeklődésének középpontjába került.
A 2006-os torinói téli olimpiai játékokon az 1500 méteres távokon Huszár Erika a 4., Knoch Viktor az 5. helyen végzett. Sikerüknek köszönhetően 1948 óta első alkalommal fordult elő, hogy két magyar versenyző is pontszerző helyen végzett téli olimpián.
A sikersorozat azóta is folytatódik, több kontinensbajnoki érem után 2009. január 18-án Torinóban megszületett az első magyar európa-bajnoki aranyérem, amit a Huszár Erika, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea összetételű női váltó ért el.
2016-ban a szöuli rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokságon 1500m-en a magyar Liu Shaoang ezüst, 500m-en Liu Shaolin Sándor arany-, öccse bronzérmet szerzett.
2018-ban a phjongcshangi téli olimpián, a férfi rövidpályás gyorskorcsolya 5000 méteres váltójában, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor, Knoch Viktor és Burján Csaba aranyérmet nyertek új olimpiai rekordot felállítva, amivel Magyarország első téli olimpiai aranyérmét nyerték. Emellett egy 4., két 5., és egy 6. helyezést értek el a magyar versenyzők.
Hivatalos olimpiai versenyszámok
Férfiak: 500 m, 1000 m, 1500 m és 5000 m váltó.
Nők: 500 m, 1000 m, 1500 m és 3000 m váltó.
Sportmegoldások Team