.
A műkorcsolya egy olimpiai sportág. Gyakran együtt emlegetik egyik ágával, a jégtánccal. Értékelésük pontozással történik.
A versenyző vagy versenyzők külön pontokat kapnak a technikára és külön az előadásmódra. Mindkét ágban adott elemeket kell zenére bemutatni.
Páros és női, illetve férfi versenyre bontható a sportág. Mindháromban egy ún. rövid programot és egy kűrt kell bemutatni. Mindkét program fő elemei az ugrások, forgások, lépéssorok, lépések előadási elemek illetve ezek kombinációi és egyéb figurák. A rövid program hossza mindhárom kategóriában más más. A vokális zene is megengedett, ezt nemrég (2014-ben döntött róla az ISU, de olimpián csak 2018-tól megengedett) fogadták el.
A következő ugrásokat szokták versenyeken bemutatni:
- Axel
- Salchow
- Rittberger
- Toe Loop
- Flip
- Lutz
Forgás félék:
- Álló pozícióban való forgások; oldalra lábkihúzás, előre lábkihúzás, ezeknek variációi. Az állo forgásokon belül van egy kisebb csoport a ˝ hátrahajlósok ˝; billman. hátrahajlós, telefon.
- Ülő pozícióban való forgások; síma, ráhajlós, gomba (sit back), gomba ( sit forward), sit side.
- Libelle(mérleg) forgás: síma, kereszt ablak, gyűrű, oldalra hajlós
- Vissza: az összes forgás létezik vissza fele!
A páros korcsolyában az említett ugrások, lépéssorok és forgások mellett fontos elem az emelés, illetve ún. dobott ugrások és kitartott, illetve pörgetett emelések. A kűr vagy szabad korcsolyázás 4 perc 30 másodpercig tart.
A nők a fent említett ugrásokból duplákat, triplákat, és páran, de egyre többen négyeseket ugranak. A nők kűrjének tartalmaznia kell kombinációkat, külön ugrásokat, forgásokat, egyéb elemeket, és lépéssort. Rövid programjukban, kell lennie ugráskombinációnak, különálló ugrásnak, egyéb elemeknek és különböző forgásoknak.
A férfiak általában könnyebben tudnak tripla és négyfordulatos ugrásokat teljesíteni, a kűrjük 4 perc 30 másodpercig tart. Rövid programjuk hossza ugyanúgy 2 perc 40 másodperc.
TÖRTÉNETE
A 12. században a londoniak örömmel űzték ezt a sportot. Ekkoriban még csontból vagy fából faragták a “korcsolyákat”, majd a 19. században már megjelentek az acél élű korcsolyák, melyek jóval tartósabbak és ellenállóbbak voltak, mint korai elődeik.
A mai modern kori műkorcsolyázás a XVIII. században, Angliában alakult ki. Az első jégsportegyesület az 1742-ben alapított Edinburgh Skating Club volt. 1772-ben egy angol katonatiszt megjelentette a sportág első szakkönyvét, amelyben már a legjellemzőbb gyakorlatok is megjelentek. Az Egyesült Államokban az 1850-ben alapított Philadelphiai Skating Club volt az első, amelyik csak műkorcsolyával foglalkozott.
A sportág robbanásszerű fejlődése Axel Paulsen nevéhez fűződik, aki korábban a korszerű gyorskorcsolyázást is megálmodta.
A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség, ISU (International Skating Union) 1892-ben alakult meg. Az első hivatalos Európa-bajnokságot 1893-ban Berlinben tartották, míg az első világbajnokságot 1896-ban, Szentpéterváron tartották.
A sportág szerepelt az első, chamonix-i téli olimpián, de tartottak műkorcsolya versenyeket már 1908-tól, igaz, ezeket még nyári olimpián rendezték. A jégtánc 1976-tól lett olimpiai műsorszám.
Ebben a szakágban az oroszok és az amerikaiak képviselik a legnagyobb erőt.
Hazai múlt
A híres amerikai korcsolyázó, Jackson Haines Magyarországon 1867-ben mutatta be tudását, óriási sikert aratva; ennek hatására ugrásszerűen megnőtt a korcsolyázók száma.
Az első magyar műkorcsolya bajnokságot 1900-ban írták ki, a győztes Wein Árpád lett. Később szenzációnak számított, hogy Kronberger Lili, hölgy létére férfi bajnoki címet szerzett. Műkorcsolyázóink a jégtáncban érték el az eddigi legjobb eredményeket a téli olimpiák történetében: először 1948-ban a Kékessy Andrea–Király Ede páros, majd 1980-ban a Regőczy Krisztina–Sallay András duó jégtánc-gyakorlata érdemelte ki az ezüstérmet.
A sportág népszerűségét és a szövetség szakértelmét mutatja, hogy Budapest öt Európa-bajnokságot és öt világbajnokságot rendezett.
Az olimpiai versenyeken a jégtánc az alábbi részekből áll: két kötelező tánc; egyénileg alkotott tánc; szabadkorcsolyázás. A jégtánc elbírálásakor a 0-tól 5-ig terjedő pontszámskálát kell használni, ahol a tizedesek használata, mint köztes érték megengedett (például: 3,6; 4,8).
Hivatalos téli olimpiai versenyszámok
Férfi egyéni, nő egyéni, jégtánc és páros.
Sportmegoldások Team