.
Motokrossz (gyakran rövidítik MX-nek vagy MotoXnek).
A motokrossz szó az első világháborúban fogant az angol hadseregben. A motorcycle (motorkerékpár) és cross (át, keresztül) összetételéből keletkezett, tehát motorral mindenen keresztül.
Miután a motokrossz veszélyes sport, magas szintű koncentrációt, gyors reflexeket, alacsony reakcióidőt és nem utolsósorban hatalmas fizikai állóképességet igényel.
Gyakoriak a bukások, balesetek, ezért számos előírás szabályozza a versenymotor felszerelését, a versenyző öltözékét.
TÖRTÉNETE
Egy brit őrmester valamikor a század elején úgy rendelkezett hogy a katonák számára kötelező motoros terepgyakorlatot nem a laktanyán kívül, hanem azon belül a gyakorló téren tartsák meg, mivel így jobban szemmel tartható a feladat végrehajtása. Ez volt az „ősgondolat”, s miután a dolog bevált, ezután mindig így csinálták. Innen már csak egy lépés volt az út az egésznek a sportba való átemeléséhez, hiszen mindenki volt katona, meg a motorsportok mindig is kötődtek a honvédséghez. Később ugyanennek a brit tisztnek a nevéhez fűződik a teremcross feltalálása, lévén hogy később már a laktanya épületén belül is (lépcsőre fel, pincébe le, stb…) jelölt ki pályát.
Angolok, belgák, svédek voltak az első krosszmotorosok és Namúrban (Belgium) rendezték meg az első hivatalos motokrossz versenyt, ahol a mai napig rendeznek versenyeket. Eleinte csak természetes akadályok voltak a pályán és nem jelölték ki pontosan a pálya nyomvonalát, csupán egymástól bizonyos távolságra elhelyezett kapuk között kellett áthaladniuk, mint a síelők a szlalompályán. A nagy ötszázas négyütemű, a terepet is jól bíró utcai motorok közül kerültek ki az első krosszmotorok, mint a BSA, AJS, Velocette és a többiek. Kisebb hengerűrtartalmú gépeket ekkor még nem használtak, mivel a nehéz terephez erejük nem volt elégséges. A motokrossz nem fejlődhetett volna, ha a technika nem indul rohamos fejlődésnek.
A nagy áttörést a kétütemű motorok megjelenése hozta. Ezek a gépek a négyüteműeknél jóval könnyebb és erősebb motorok voltak, és hamarosan a határ a csillagos ég lett. Már évekkel ezelőtt eljutottunk oda, hogy ugyan tehetnénk még néhány lóerőt a motorokba, de minek, ha nincs ember aki meg tudja ülni.
A magyarországi motokrossz kezdetét az egyes források más-más évszámhoz kötik. Kökényesi könyvében Sztankovics Sándor szakértő táblázata 1958-ban hozza az első motokrossz bajnoki eredményeket, Rózsa György neves sportújságíró 1964-ben kiadott könyvében viszont 1957-es év motokrossz bajnokságának eredményeit ismerteti. Figyelmet érdemel azonban az az adat is, hogy 1955- ben terepgyorsasági versennyel bővült a magyar motorsport, és ki is írták a négy fordulós bajnokságot, melynek lebonyolítása lényegében megegyezett az akkor már Európa-szerte ismert motokrosszal. A szakág gyors fejlődését jellemzi, hogy cross versenyzőink már 1958-ban külföldön is rajthoz álltak.
Az erősen Budapest bázisú motorsport vidéken is fejlődésnek indult, hiszen a motokrossz művelésére viszonylag könnyen lehetett pályát építeni. Már 1960-ban megtört a fővárosi hegemónia, hiszen Máté és Harangvölgyi mellett a vidék is bajnoki címeket szerzett a szabolcsi Nemes és a vásárhelyi Técsy Sándor személyében.
De már Técsy mögött is felnőtt az új közönség kedvenc, az év 250-es bajnoka, az ajkai Simon Ferenc. A hihetetlen fizikummal és akaraterővel megáldott fiút az elsők között jelölték a motokrossz-világbajnokságra. A lengyelországi bemutatkozáson nem volt szerencséje géphiba miatt, Moszkvában rendezett VB. futamon 18. helyezett, a németországi Apoldában 17. lett és a Klagenfurtban tartott VB. futamban a 12. helyen fejezte be 1965-ben világbajnoki szereplését.
Ajkarendeken a motokrossz pályán tartott versenyek hihetetlen népszerűek, szinte népünnepélyek voltak a bajnoki futamok. Hurka-kolbász és sörsátrakkal a környék vendéglátó egységei is kivonultak, alkalmanként sok ezres tömeg szurkolta végig a versenyeket,
A következő évtized Simon és Mohácsi Jenő meghatározó szerepével folytatódott, majd jelentkeztek a későbbi bajnokok, egy- egy kivételes tehetség, mint például Kiss László, Czuni László, Nátó János, Závodni István. 1976-ra azonban a sportág átélte első nagy válságát, megszűnt az addig biztonságot nyújtó támogatási struktúra, neves klubok szűntek meg és sok helyen szélnek eresztették a versenyzőket. Az 1970-es évek végére azonban feltűnnek azok az új tehetségek, akik a következő évtized meghatározó szereplői lesznek, Németh Kornél, Borka János, Halász László, Gyurászik és a többiek. A sportág kiheverte a nehézségeket, cégek és vállalatok álltak a sportklubok mögé, jelentős támogatásokat biztosítva.
A szakágnak első alkalommal áll az élére igazán hozzáértő sportember, az 1977 és 1978- évi 500-as motokrossz bajnok Kökényesi György személyében, aki nagy lendülettel építi a versenyrendszert és a válogatott csapatot.
Beköszöntött a magyar motokrossz sport egyik legsikeresebb korszaka. Az 1982-es BBK sorozaton Gyurászik megnyerte a német és szovjet, Németh Kornél a romániai versenyt. Későbbi világbajnoki szereplésüket ugyan nem kísérte különösebb szerencse, de az 1984-es BBK-ra keményen felkészült a csapat és Lengyelországban fölényes kettős győzelmet arattak, majd további futamgyőzelmekkel, nehéz küzdelmek árán megnyeri a magyar gárda az 1984. évi csapatversenyt és Németh Kornél diadalmaskodik egyéniben is. Sajnos, nem sokkal ezt követően a két kivételes krosszbajnok visszavonul. Közben a 125-ös géposztályban az évek során egy csendes kitartó versenyző gyűjti a bajnoki babérokat, a vásárhelyi Horváth Pál, összesen hetet.
Az évtized végén ismét két meghatározó, kivételes tehetség tartja lázban a szurkolókat, Kamrás Károly és Balogi Zoltán. Mellettük feltűnt újabb tehetséges gárda ellenére sajnos ismét mélypont következik a szakág történetében.
Közben az élsportban ismét sikeres neveket ismerhetett meg a motokrossz kedvelő közönség, többek között Grillmayer Gábor, Tóth Ádám, Soóky László, Iváfi Kornél, Hujber Péter mellett felragyogott egy új csillag: ifj. Németh Kornél neve. Ma élversenyzőink már szinte minden jelentős kontinentális versenyen rajthoz állnak, EB.-n, Európa Kupán és nincs olyan év, hogy a magyar csapat ne állna ott a Motocross des National rajtjánál. Németh Kornél pedig sikeresen járja kivételes útját, megszerezte hazánk számára az első motokrossz EB. érmet és VB. pontokat.
Az utánpótlásra fordított figyelem is meghozta első eredményeit, az alig 10 főt számláló gárda néhány év alatt több mint 80 főre emelkedett és kiváló szakemberek, edzők tevékenysége igazán kivételes tehetségeket hozott felszínre. Soha sem szünetelt az a törekvés, hogy a motokrossz sport megosztottsága megszűnjön, és újra együtt meneteljen a gárda. Sok sikertelen egyeztetés, tárgyalás után, évek múltán mégis eljött az idő, amikor a motokrosszozók nagy családja egymásra talált. 2000. április 30-án létre jött az a verseny Koszárhegyen, amely az egyesülést jelentette és az óta is békében, és zavartalanul működik az amatőr gárda versenyrendszere, a III. osztályú bajnokság.
Napjainkban a motokrossz sport extrém irányvonalon is fejlődik. A stadioncross majdnem két évtizede, a free-style néhány éve rohamosan fejlődik. Ebben a stílusban a „legmenőbb” Magyarországon Németh Kornél, aki szabadtéri crossban is remekel az osztrák KTM gyári VB csapat versenyzőjeként.
Sportmegoldások Team