.
A karate szabadkezes japán harcművészet. A karate jelentése szó szerint: üres kéz, értelem szerint pedig, olyan fegyver nélküli harcművészet, melyben a karatét űző tanuló saját testrészeit, de leginkább végtagjait használja fegyverként. Karate – do jelentése: Kara-üres, Te-kéz, Do-út, tehát üres kéz útja. Lényege: jellem, tisztelet, szorgalom, önuralom, akarat.
A modern karate megalapítója Funakosi Gichin. A mester élete során már „szétszakadt” több ágra, és így új stílusok jöttek létre. A karate elődje a vadzsramusti volt, melyet a 6. században Bodhidharma buddhista szerzetes „vitt” magával Indiából Kínába. Ott ebből kialakult a saolin kungfu. Majd egy közeli szigeten, Okinawában ismét egy átalakuláson ment át, és megalakult az Okinawa-te, mely 3 ággal rendelkezett Shuri-te, Naha-te, Tomari-te. Funakoshi mester ezeket tanulta, majd átdolgozta, és 1917-ben meghívásra Kiotóba utazott, ahol már bemutatta a karatét.
A karate magyarországi története 1972 -ben kezdődött, amikor a TF Judo szakosztályának edzését meglátogatta Mészáros Attila, Svédországban élő, 2. danos kyokushin karate mester, aki bemutatójával elkápráztatta a jelenlévőket. Különösen Furkó Kálmán és Adámy István voltak fogékonyak a mozgásanyagra, akik Galla Ferenc, a TF küzdősport tanszékvezetője támogatásával és Mészáros Attila iránymutatásai alapján lerakták a hazai kyokushin alapjait.
1973-ben a shotokan karate is megjelent hazánkban. A Belgiumban élő Antal János mester szintén a TF-en jelentkezett be, majd Budapesten indította meg kezdeti tevékenységét, ahol Kecskés Sándornak köszönhetően alakult meg az első shotokan klub. Az első hazai szervezett csoport edzései 1974. október 14-én indultak meg a budapesti Sütő utcában a Mélyépterv SE-ben.
A kezdeti lépéseket követően gomba módra szaporodtak az edzőtermek, és lassan meghonosodtak a világban is meghatározó más stílusok, a shito-ryu, goju-ryu, wado-ryu, stb.
A karate 1980-tól a judo szövetség égisze alatt, mint szakbizottság működött, majd 1984-től a Karate-Kickbox-Taekwondo és Más Harci Művészetek Szövetségeként tevékenykedett tovább. 1989-ben megalakult a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége. 1994-től az új sporttörvény adta lehetőségeknek köszönhetően különvált, és az olimpiai irányt kitűzve Magyar Karate Szakszövetség néven folytatta működését – először Popper György, majd Dr. Mészáros János vezetésével.
A Magyar Karate Szakszövetség a becslések szerint 40-50 ezer igazolt és szabadidő sportoló tagsággal rendelkezik.
Az állami sportvezetés felé az MKSZ a – NOB által a sportkarate megtestesítőjének elismert – Világszövetség (World Karate Federation) magyar tagszervezetét képviseli. A szövetség ugyanakkor elismeri az egyes stílusok – és az azokhoz esetlegesen tartozó más szabályrendszerek – létjogosultságát, saját versenyeit és eredményeit.
A WKF szabályrendszerében versenyző magyarok közül kiemelkedik S. Kovács Ádám teljesítménye, aki küzdelemben két világbajnoki ezüstérme mellett további vb- és Eb-érmeket mondhat magáénak, emellett a 2009-es Világjátékokon (amely a nem olimpiai sportágak kvázi olimpiája) a teljes magyar delegáció egyetlen aranyérmét szerezte. A nőknél a világbajnoki ezüst- és bronzérmes Klima Zsuzsanna teljesítménye emelhető ki.
Az új generáció tagjai sorra jeleskedtek az elmúlt esztendők korosztályos világversenyein, világossá téve, hogy a magyar karate szép jövő előtt áll. Utóbbit bizonyította a 2013-as budapesti Európa-bajnokság, amely a magyar karate 40 éves történetének messze legeredményesebb Eb-je lett: S. Kovács Ádám, Tóth Beatrix, Metzger Sandra, Bartha Nikola és a női kumite csapat remeklése révén öt éremmel zártuk a kontinensviadalt. A 2014-es korosztályos Eb-ről nem kevesebb, mint 11 éremmel tértek haza a magyar fiatalok. Hárspataki Gábor 2015-ben az U21-esek között duplázni tudott: világ- és Európa-bajnok is lett. A 2016-os esztendő Tadissi Martial éve volt, aki az Eb-n bronz-, a világbajnokságon pedig ezüstérmet nyert.