Sportágak – Biatlon

.

A biatlon sífutásból és kisöbű sportpuskával végrehajtott lövészetből áll. A versenyzők kijelölt pályán szabadstílusú sífutásban jutnak el a kijelölt lőállásokhoz, ahol meghatározott számú célra kell lőniük. A végeredményt az elért időeredmények alapján állapítják meg.

A sífutást futólécekkel teljesítik, amelyek legalább 4 cm-rel rövidebbek a sportoló testmagasságánál, a síbotok pedig legfeljebb a testmagasságnak megfelelő hosszúságúak. A sífutás 1984 óta szabad stílusú (korábban klasszikus stílusban teljesítették a távot), miközben fekvő és álló testhelyzetben egy 22-es kaliberű kispuskával meghatározott számú célzott lövést kell leadniuk a beiktatott lőtereken. A hibás lőeredményért – versenyszámtól függően – vagy percbüntetés jár, amelyet hozzáadnak a sífutás időeredményéhez, vagy elvétett lövésekként 150 méteres büntetőkört kell futnia a versenyzőnek. A fegyvert és a szükséges lőszert a versenyző magával viszi.

A lövészetet kisöbű sportpuskával teljesítik (korábban, az 1970-es évekig nagyöbű sportpuskákat alkalmaztak), fekvő és álló testhelyzetben. A nagyöbű sportpuskáról a kisöbű puskára való áttéréssel a versenyek lebonyolításához szükséges lőtér mérete 50 méteres lett. Az eredménybe nagyjából azonos súllyal számít a sí- és a lőtudás, így sem a jobban sífutó, sem a pontosabban célzó versenyzőknek nincs több esélyük a győzelemre.

A biatlonversenyeket egyéni, sprint, üldöző, tömegrajtos, váltó- és csapatversenyek formájában rendezik meg. A pályán kijelölt lőtereken legalább 30 lőállást kell kialakítani, amelyekhez 5-5 db, a fekvő lövészethez 4,5 cm, az állóhoz pedig 11,5 cm átmérőjű bukó céltábla tartozik, amelyek mechanikus vagy elektromos vezérlésűek, találat esetén feketéről fehér színre váltanak.

A csapatversenyeken négytagú csapatok indulnak. A pálya teljesítését követően a négy versenyzőnek 15 másodpercen belül kell célba érkeznie. A lövészet veszélyessége miatt a lőtéren való mozgást szigorúan szabályozzák. A szabályok be nem tartása esetén a versenyző többperces büntetést kaphat, esetleg ki is zárhatják a versenyből.

 

KIALAKULÁSA

A katonai kiképzések egyik téli formájaként jelent meg a biatlon a sífutásból kialakulva. Síelő tudásuknak háborúban és békeidőben is hasznát vették a katonák az 1700-as években. A svéd–norvég határon a két nemzet katonái sífutásban és lövészetben versenyeztek 1767-ben.

A világháborúk ideje alatt is fontos szerepet töltött be a sílövészet, különösen az északon és egyes orosz területeken állomásozó csapatok kiképzésében. A sportág katonai jellege miatt sokáig a versenyek résztvevői között több hivatásos katonát lehetett látni, azonban ez mára szinte teljesen eltűnt.

Az első téli olimpiai játékokon a biatlon bemutató jelleggel szerepelt. A pontos elnevezése akkor síjárőrverseny volt. Később 1936-ban és 1948-ban az olimpiai programon kívül rendeztek összetett versenyt katonák részére. Eredetéből adódóan a sportág nem a sísportok családjához csatlakozott, hanem egy másik katonai ághoz, az öttusához. Ennek a zavaros helyzetnek volt következménye, hogy 1948-ban, St. Moritzban, először és utoljára, az öttusa szerepelhetett a téli olimpia műsorán (úszás és futás helyett lesiklás és sífutás volt), de nem aratott sikert.

1953-ban a Nemzetközi Öttusa Szövetségen belül létrehozták a biatlon szakágat (UIPMB). A szövetség, mint téli összetett sportágat, felvételre javasolta a NOB-nak, melyet 1954-ben elfogadtak. 1958-ban, Ausztriában megrendezték az első biatlon világbajnokságot, és ettől kezdve a szervezet évente rendez világbajnokságot és kétévente Európa-bajnokságot. A biatlon hivatalosan az 1960-as téli olimpián debütált. Az egyesült államokbeli Squaw Valley-ben 9 ország 30 versenyzője rajtolt 1984-ben a nők is kedvet kapva világbajnokságon mérhették össze felkészültségüket, majd 1992-ben ők is olimpiai indulók lettek.

1993. júliusban, Londonban újabb közös kongresszusra került sor, az akkori határozat értelmében a két sportág szétvált és létrejött a Nemzetközi Biatlon Szövetség (International Biathlon Union, IBU). A sílövészet igazán ismertté az elmúlt évtizedben vált. A világkupák televíziós közvetítései a sportág eladhatóságát bizonyították.

 

Magyarországon a biatlon kialakulása az 1900-as évek elején lényegében a nemzetközi tendenciát követte. Az első kimagasló eredményt Sajgó Pál érte el 1960-ban. Az első olimpiai biatlon versenyen 26. lett. A ’80-as években a hazai sísport fokozatosan gyengült.

A biatlon ugyan a nyári versenyek adta lehetőségek miatt (terepfutás + lövészet, görsí) tartotta színvonalát, a sífutás azonban a pályák és a megfelelő mennyiségű hó hiányában egyre inkább háttérbe szorult. A meglévő szakágak közül a biatlon volt a legeredményesebb, hiszen a mostoha körülmények ellenére 1997-ben megszületett a magyar sísport legjobb egyéni eredménye. Panyik János a Szlovákiában megrendezett világbajnokságon a 20 kilométeres versenyszámban 10. helyen ért célba.

 

Hivatalos olimpiai versenyszámok (férfi-női) és szabályok

Egyéni verseny

A férfiak 20, a nők 15 km sífutás közben négyszer érkeznek a lőtérre, ahol az első és harmadik kör után fekvő, a második és negyedik kör után álló testhelyzetben lőnek a célra. Elvétett cél esetén 1–1 perc büntetőidő jár. A versenyzők sorsolás alapján fél-, esetleg egypercenként rajtolnak. A végső rangsort az elért időeredmények adják.

Sprintverseny

A férfiak a nők a 7,5 kilométeres sífutás alatt kétszer lőnek, egyszer fekvő, egyszer álló testhelyzetből. Elhibázott lövésenként egy 150 méteres büntetőkört kell futni. A versenyzők szintén sorsolás alapján fél-, esetleg egypercenként rajtolnak. A versenyzőket az elért időeredmény rangsorolja.

Üldözőverseny

A sífutás távja 12,5, illetve 10 km. Ebben a számban négy alkalommal lőnek, kétszer fekve, kétszer pedig állva. A büntetés ugyanaz, mint a sprintversenyen. Az üldözőversenyen a megelőző sprintversenyt nyert versenyző indul elsőnek, őt a többiek ugyanazzal az időhátránnyal követik, amelyet a sprintversenyen elszenvedtek. Itt általában 60 versenyzőt indítanak, akik közül a győztes az elsőként célba érő.

Tömegrajt verseny

A férfiak 15, a nők 12,5 kilométert teljesítenek, és az üldözőversenyhez hasonlóan négyszer teljesítik a lövészetet. A büntetés megegyezik a sprintversenyeknél szokásos gyakorlattal.

A tömegrajt versenyen a rangsor szerinti 30 versenyző egyszerre rajtol el. A végeredményt a beérkezés sorrendje adja.

Váltóverseny

A férfiak a 4 × 7,5, a nők 4 × 6 kilométer sífutás közben kétszer érkeznek a lőtérre, ahol először fekvő, majd álló testhelyzetben lőnek a célra. Az elvétett cél után 150 méteres büntetőkör következik. Váltóversenyen négy versenyző indul csapatonként, és a csapatok első versenyzőit egyszerre indítják el, így a célban is a beérkezés sorrendje számít.

 

Hivatalos olimpiai versenyszámok

Férfiak: 10 km, 12,5 km, 15 km, 20 km és 4 × 7,5 km váltó.

Nők: 7,5 km, 10 km, 12,5 km, 15 km, 4 × 6 km váltó.

 

Sportmegoldások Team