..
Favágó világbajnokság
Őrült sportok
A Favágó Világbajnokság (WLC – World Logging Championship) a sportfavágás tradicionális világversenye, története egészen Magyarország és Jugoszlávia közös rendezésű világversenyéig nyúlik vissza.
Az 1970-es I. Fakitermelő Világbajnokság óta ugyan a sportág gyökeres változáson ment keresztül, de az alapokat már ekkor, a fakitermelés hőskorában lefektették.
A verseny lebonyolításáért eleinte teljes egészében a szervező országok feleltek. Nemcsak a helyszínt és a szállást biztosították, de a versenyzők teljesítményének pontosabb mérése, összevetése érdekében a világbajnokság szabályrendszerén is változtattak. Egészen addig, amíg a frissen megalakult Fakitermelő Bajnokságok Nemzetközi Szervezete (IALC – International Association Logging Championships) szárnyai alá nem vette a világbajnokságot. Az IALC első tanácsában Harald Weingartner, Silvius Wodarz, Christian Grahn, Max Fischer, Johan van Rhenen és Daniel Kleger foglalt helyet.
Az IALC minden segítséget megad a Fakitermelő Világbajnokságot szervező országnak. Élő kapcsolatot tart a résztvevő csapatokkal, ellenőrzi és minden induló számára elérhetővé teszi a világbajnokság részletes szabályrendszerét, biztosítja a mérőeszközöket a szervezők számára, hozzájárul a bírók szakmai felkészítéséhez, segíti a tárgyalásokat a szponzorok és a szervező ország között, a technika bizottság fenntartásával pedig a gyakorlatban is kiveszi a részét a verseny szervezéséből. 2016. szeptember 8-án, a lengyelországi Wislában már a 32. Fakitermelő Világbajnokságot rendezték meg, a 2018-as világversenynek pedig Norvégia adott otthont.
Az 1970 óta megtartott viadal, amelynek külön érdekessége, hogy magyarok találták ki.
Szabályok
Az öttusa mintájára öt versenyszámból áll, amelyek mindegyikénél fontos tényező az idő, de emellett még rengeteg dolgot pontoznak a bírák, meséli porvai otthonában a 2012 évi világbajnok Répás Tamás.
Az első versenyszám során egy 35-40 centiméter átmérőjű, 20-25 méter maga fát kell kidöntenie a versenyzőknek a szintidőként megállapított három perc alatt. A nehézségét többek között az adja, hogy a fától 15 méterre a bírák letűznek egy karót, a cél pedig természetesen az, hogy azt találja el a kidőlő rönk, de emellett több adatot is mérnek. Minden alkalommal a házigazda ország választja meg, hogy egy meglévő erdőben tartja meg a versenyszámot vagy úgynevezett póznás döntést rendeznek. Utóbbi egyszerűbb, hiszen egy ágmentes, egyenes oszlopot kell a meghatározott feltételek mellett kidönteniük a versenyzőknek, s épp emiatt mindenki egyenlő esélyekkel indul, szemben az erdőben tartott versennyel – meséli Tamás, aki megjegyzi, hogy Fehéroroszországban egy meglévő állományt „ritkítottak” meg a 28 országból érkezett fakitermelők.
Második feladatként egy motorfűrészben kellett láncot cserélniük a résztvevőknek, persze időre. Tamás 14 másodperc alatt abszolválta a lánc cseréjét, de mint mondja, nagyon izgult, hiszen hazai pályán alig 10 másodperc alatt elvégzi a korántsem egyszerű műveletet. Külön érdekesség, hogy itt összeszerelt fűrészekkel kell végrehajtani a harmadik versenyszámot, a kombinált darabolást, s ha bármi probléma akad a munka során, pontlevonással büntetik a versenyzőt. A porvai vb-győztes által 30 másodperc alatt teljesített kombinált darabolás lényege egyébként, hogy bakokra fektetett fadarabokból kell egy-egy darabot levágni a zsűri által megjelölt helyen.
A fa tengelyére merőleges vágást alaposan megnehezíti, hogy a rönköket ferdén helyezik a bakokra, ráadásul félig alulról, félig pedig felülről indítva kell használni a fűrészt. A bírók ezt követően vonalzóval és fokmérővel felszerelkezve ellenőrzik a teljesítményt, s osztják bőkezűen a (büntető)pontokat.
Ezt követi a precíziós vagy más néven lánckímélő darabolás, amelyben Répás Tamás a világ legjobbjának bizonyult. Itt is két rönkből kell egy-egy maximum nyolc centiméter vastag korongot levágni, ám a fadarabok a padlóra vannak lefektetve, így a versenyzők térdelő helyzetben kénytelenek végrehajtani a feladatot. – Úgy kell levágni a korongokat, hogy minél kevesebbet hagyjunk meg a farönkből, ám az alatta lévő padlóhoz sem szabad hozzáérni. A munkát nehezíti, hogy a vastag fűrészpor réteg miatt pontosan nem látjuk hol tartunk a vágásban – mondja Tamás, aki a versenyszám 29 másodperce alatt az egyik rönkön 3,6 millimétert, míg a másikon 1,8 millimétert hagyott, azaz ennyire állította meg a fűrészt a padlótól.
A viadalt a gallyazás zárja, amelynek lényege, hogy egy hat méter hosszú, tizennégy centiméter átmérőjű rönkre összesen harminc darab ágat erősítenek fel a versenybírák. – Ezeket kell a lehető leggyorsabban levágniuk az indulóknak, s öt milliméternél magasabb csonkok sem maradhatnak a fadarabon. Én 26 másodperc alatt teljesítettem, de itthon már 18 másodperc alatt is sikerült a művelet, mondja büszkén az U24-es korosztályban aranyat szerző fiatalember, aki már gyermekkora óta az erdő vonzásában él. Ezért is jelentkezett a soproni erdészeti középiskolába, ahol kedvet kapott a versenyzéshez, s több ízben is eredményesen szerepelt az iskolák közötti országos fakitermelő viadalokon.
A nemzetköz sportversenyekhez hasonlóan a fakitermelők világbajnoksága is komoly érdeklődés mellett zajlik. Ugyan a fadöntést egy erdőben tartják a szervezők, de a többi versenyszámnak egy erre a célra épített pálya ad otthont, amelynek oldalában lelátókat állítottak fel. Itt szurkoltak a 28 résztvevő ország versenyzőinek a nézők, akik kiváló hangulatot teremtenek. Vastaps köszönti a dobogós favágókat az eredményhirdetésen, s a himnusz is szól vb-győztes aranyérmeseknek.
Sportmegoldások Team
- Ha érdekes volt számodra az információ, kérünk, ezt egy megosztással, vagy Facebook oldalunk lájkolásával tudasd felénk.
Ily módon kérjük segítségedet, hogy a Sportmegoldások továbbra is tudjon információkkal szolgálni számodra, kitudja szolgálni a magyar sportot, köszönjük szépem !
Favágó világbajnokság