Birkózás
A kör alakú küzdőtér, amelynek átmérője 7+1 méter, ezt egy négyzet alakú szőnyegre kell felfesteni. Az egyméteres veszélyességi zónába tilos volt belépni, a vétkes versenyzőt intéssel büntették. Az 1980-as olimpia után a veszélyességi zónának megszűnt a jelentősége, az egész kör teljes küzdőfelületté vált.
A korszerű birkózószőnyeg napjainkban kör alakú, 6–10 cm vastag, és rugalmas gumi alapú takaró borítja.
Cselgáncs (Judo)
A küzdelem helyszíne a minimum 14 × 14 méteres, maximum 16 × 16 méteres tatami, melynél a küzdőtértől eltérő színnel kell jelölni a biztonsági zónát.
A tatami régen nádból, illetve gyékényből, hiszen ez borította a japán házak, illetve dódzsók padlózatát, ma már szivacsból, illetve egyéb szintetikus anyagokból készült. Két részre osztható, belső térre, avagy küzdőtérre, illetve a biztonsági zónára.
A belső tér magában foglalja a küzdőteret és a „veszélyzónát” is. A küzdőtér mérete minimum 8 × 8 méter, maximum 10 × 10 méter.
A „veszélyzóna” színes (általában piros), kb. 1 méter széles, a szőnyeg szélét képezi, vagy a felületére van ragasztva és párhuzamos a küzdelem színhelyének oldalaival. Egy-egy kb. 10 cm széles és 50 cm hosszú kék és fehér öntapadó csíkot kell felragasztani a küzdőtér közepére, egymástól mintegy 4 méterre, melyek a versenyzők helyét hivatottak megjelölni a mérkőzés kezdetén, illetve befejezéskor. A kék jel a vezetőbíró jobb oldalán, a fehér a bal oldalán kell hogy legyen.
Harcművészetek
Kung-fu
A bemutatóterület 14×8 méteres. A hivatalos versenyeken 13-14 bíró figyel egy pástot (küzdőteret). Meg van szabva, hogy egy gyakorlatnak minimum és maximum mennyi ideig kell tartania. A küzdőtér egy 10×10 méteres, szőnyeggel borított, 60 cm magas pást.
Kempo
Típusa: küzdőpást.
Mérete: küzdőpást min.6 x 6 méter.
Kialakítása: küzdőpást szőnyegekkel (tatamival!)
Szőnyegekkel nem borított küzdőpáston versenyt lebonyolítani tilos!
A küzdőpáston jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli.
A vezetőbíró helyét a bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli.
Karate
A küzdőtér négyzet alakú, WKF típusú tatamival fedett.
Mérete 8×8 méter a külső szélétől számítva, további 1 méteres biztonsági zónával. A küzdőtér szélétől számítva 2 méteres szabadon hagyott biztonsági terület kell, hogy maradjon. Kiemelt küzdőtér esetén a biztonsági zóna még további egy méterrel növelt.
Két tatamit meg kell fordítani a küzdőtér közepétől 1-1 méterre piros oldalukkal felfelé, mely kijelöli a versenyzők indulási helyét. A mérkőzés kezdetekor, illetve a mérkőzés újraindításakor a versenyzőknek a megfordított tatami első vonalán és középen arccal egymás felé kell felállniuk.
A vezetőbíró a tatami közepén helyezkedik el arccal a versenyzők felé, 2 méterre a biztonsági
zónától.
Taekwon-do
A küzdőtér mérete 8 × 8 m, melyet 2,5 cm vastagságú, speciális edzőszőnyeg borít.
A versenyzők 8-8 súlycsoportban (az olimpiákon 4-4) küzdenek egymással.
Ju-Jitsu
A versenytitkárok asztalától a versenyterületnek legalább 2 m távolságra kell lennie. A versenyterület és a közönség távolsága legalább 3 m.
A versenyterületet 12 m x 12 m tatamival fedett felületen kell kialakítani.
A versenyterületet (színkülönbséggel) két zónára kell osztani: a közdelem színterére és a biztonsági zónára. A küzdőtér és biztonsági zóna együtt alkotja a mérkőzésteret.
A küzdőtér 8 m x 8 m.
A küzdőteret legalább 2 m széles (tatamival fedett) biztonsági zónával kell körülvenni.
Amennyiben kettő vagy több verseny zajlik szomszédos területeken, a közös biztonsági terület nem megengedett.
Kivételes esetekben megengedett, hogy a küzdőterület minimálisan 6 m x 6 m legyen. (Ez csak abban az esetben engedélyezett, ha a rendelkezésre álló csarnok túl kicsi.)
Kivételes esetekben engedélyezhető, hogy a biztonsági zóna egy része megosztásra kerüljön, így a küzdőtereket elválasztó biztonsági sáv 3 m széles legyen. (Ez csak abban az esetben engedélyezett, ha a rendelkezésre álló csarnok túl kicsi.)
Kendó
A versenyeket rugalmas padlójú, parkettás teremben rendezik. A versenypályának legkevesebb 9 X 9 m, legfeljebb 11 X 11 m méretűnek kell lennie.
A versenyzőket három bíró figyeli a küzdőtéren belül állandóan követve a versenyzők mozgását. Az ellenfelek egymástól kilenc lépés távolságra helyezkednek el, majd a mérkőzés kezdete előtt 3-3 lépéssel közelítenek a pálya közepe felé. A főbíró vezényszavára kezdődik a küzdelem. Egy mérkőzés időtartama öt perc.
Kick-Box
A küzdőtér felnőtt és junior versenyeken egy 8×8 méteres, ifjúsági, serdülő és gyermek versenyeken egy 6×6 méteres négyzet, melyet a padló színétől jól megkülönböztethető színnel kell jelölni.
A küzdőteret jelölő vonalak vastagsága minimum öt, maximum 10 cm.
A padló anyaga lehet lakkozott parketta, műanyag borítás vagy tatami.
A küzdőtéren belül a vezető bíró és a két versenyző helyét kell megjelölni egy-egy 50 cm hosszú vonallal. A vezető bíró helye a zsűri asztallal szembeni túlsó oldalvonaltól mért 2,5 (8×8 m.) ill. 2,0 (6×6 m.) méteres távolságban van középen. A versenyzők helyét az oldalvonalaktól számított 2,0 (8×8 m.) ill. 1,5 (6×6 m.) méteres távolságban kell kijelölni.
Szumó
A szumó fejlődésének jelentős mérföldköve volt 1928, amikor megkezdődtek a tornák élő rádióközvetítései. A mérkőzések lefolytatásában hoztak néhány új szabályt: a dohjóra felfestettek két fehér csíkot, avagy startvonalat (sikiri-szen), magát a kört pedig egy kicsit megnövelték: 13-ról 15 sakura (kb. 4 méterről 4,55 méterre).
A bírók létszámát megnövelték: a dohjón álló bíró, a gjódzsi és a négy oldalbíró, azaz simpan mellé adtak egy főbírót, a simpancsót.