Sportrendezvény szervezése

Ki szervezhet sportrendezvényt?

A 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet értelmében csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség szervezhet:

  1. a labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong első osztályú bajnoki mérkőzéseket, nemzetközi kupamérkőzéseket, valamint válogatott mérkőzéseket;
  2. az előző bekezdésben megjelölt sportágak esetében minden, az előző bekezdésben meg nem határozott mérkőzésre - labdarúgás sportág esetén ideértve a második legmagasabb bajnoki osztályban szervezett mérkőzéseket, az edzőmérkőzéseket és a nem versenyrendszerben szervezett mérkőzéseket (sportrendezvényeket) is -, feltéve, hogy azokon néző jelen lehet, és
  3.  
    • a résztvevő sportszervezetek szurkolóival szemben - a csapatuk részvételével megrendezett sportrendezvénnyel összefüggésben a sportrendezvény időpontját megelőző 1 évben - jogsértő cselekmény elkövetése miatt rendőri intézkedésre került sor,
    • a sportszervezetet a sportrendezvény szervezésével összefüggő mulasztás miatt a sportszövetség fegyelmi eljárás során jogerősen elmarasztalta,
    • olyan körülmény merült fel, amely a szurkolók, illetve a szurkolótáborok közötti várható összecsapásra utal,
    • a mérkőzést megelőzően három munkanappal értékesített belépőjegyek, illetve bérletek száma meghaladja a sportlétesítmény befogadóképességének 70%-át, de legalább az ezer főt, vagy
    • a vendégszurkolók részére a mérkőzést megelőzően három munkanappal értékesített jegyek száma meghaladja a rendelkezésükre bocsátott jegyek 90%-át, de legalább az ötszáz darabot;
  4. olyan sportrendezvényt, amelynek időpontját megelőző egy éven belül a csapat részvételével zajló sportrendezvénnyel kapcsolatban súlyos rendzavarásra került sor;
  5. olyan közterületen megtartott sportrendezvényt, amelyen a résztvevők és a nézők együttes száma az ötezer főt várhatóan eléri, vagy a sportrendezvény megrendezése forgalomkorlátozással, illetve forgalomeltereléssel jár.

A fentiekben felsoroltakat a továbbiakban kiemelt sportrendezvényeknek nevezzük. §.

 

A szervező és a rendező felelőssége

A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség, illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott előírásoknak megfelelő lebonyolításáért a szervező - illetve rendező szerv (rendező) alkalmazása esetén a szervező és a rendező egyetemlegesen - felelős.

A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a bűnmegelőzés érdekében szükséges.

A szervező felelőssége a sportesemény helyszínén áll fenn, tehát azokért a cselekményekért nem felel, amiket a résztvevőknek a sportesemény elhagyását követőn - pl. az utcán - követnek el §.

Amennyiben a szervező nem teljesíti a jogszabályokban vagy a szakszövetség, illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott előírásokat, a szakszövetség, illetve a sportági sportszövetség a szervezővel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza §.

A sporttörvény (2004. évi I. tv.) előírja, hogy amennyiben a sportrendezvény elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes §.

A sportszövetség a kiemelt sportrendezvényt szervezővel szemben a szervezői feladatok elvégzésének elmulasztása miatt - fegyelmi eljárás lefolytatását követően - a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

  1. a sportszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása;
  2. a rendezői létszám felemelésére kötelezés;
  3. sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása vagy szektor lezárásának elrendelése;
  4. pályaválasztási jog legfeljebb 6 hónapra való megvonása;
  5. mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása;
  6. büntetőpontok megállapítása;
  7. a versenyrendszerből vagy meghatározott számú versenyből kizárás;
  8. a sportszövetségből kizárás;
  9. pénzbüntetés
  10. a vendégszurkolók saját rendezőkkel történő kísérése. §.

A sportlétesítményre vonatkozó előírások

Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti. Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelően a szervező köteles a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó előírásokat teljesíteni §.

A szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos résztvevőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását és távozását, ott az akadálymentes közlekedést biztosítani, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni. A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg §.

 

A sportlétesítményre vonatkozó előírások

A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a sportrendezvényt megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni §.

A szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit, amelyet - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni §.

A kiemelt sportrendezvények szervezője köteles a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve a szurkolótáborok elkülönítésének biztosításával megszervezni:

  1. a belépőjegy-eladást (a hazai és vendég drukkerek külön pénztárnál vehessenek jegyet),
  2. a sportrendezvény helyszínére a beléptetést,
  3. a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint
  4. a sportrendezvény helyszínének elhagyását §.

2009. szeptember 1-jétől a sporthuliganizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében új szabályokat vezet be a sporttörvény: Ez alapján a rendőrség megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását, vagy korlátozza a nézők számát, ha

  1. a biztonságos megrendezés feltételei hiányoznak, vagy
  2. az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a rendező nem tartja be.

Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni.

Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend nem állítható helyre, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönthet §.

 

Az ún. kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények

Nagyon lényeges különbség van a kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített és az egyéb sportrendezvények szervezési költségei között, mivel az előbbit a rendőrség állami pénzből biztosítja, az utóbbin való rendőri jelenlétet pedig a szervezőnek kell kifizetnie. A szervező köteles kezdeményezni azon kiemelt sportrendezvények térítés ellenében történő rendőri biztosítását, amelyek nem minősülnek kiemelt biztonsági kockázatúnak, de a körülmények alapján indokolt lehet a rendőri jelenlét.

A sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítéséről az Országos Rendőr-főkapitányság konzultációt követően dönt. A döntést legkésőbb az érintett sportágak versenyrendszereinek legkorábbi első versenyét megelőző tíz munkanappal - az érintett sportágak versenynaptárai figyelembevételével kell meghozni (nemzetközi vagy nemzeti kupa mérkőzés, illetve a bajnokság lebonyolítási rendszerében alkalmazott, a versenynaptár összeállításakor még figyelembe nem vehető helyosztó mérkőzések (rájátszás) esetén a mérkőzést megelőző tíz munkanappal - ha a sorsolás és a mérkőzés között kevesebb mint tíz munkanap van, a mérkőzést megelőző három munkanappal - kell meghozni) §.

A sportág szakszövetsége, illetve a sportrendezvény szervezője a sportrendezvény időpontja előtt legalább öt munkanappal kezdeményezheti a sportrendezvény ismételt minősítését, ha a sportrendezvényt az ORFK nem minősítette kiemelt biztonsági kockázatúnak, és a biztonsági kockázatot érintő új körülmény merül fel. Az ORFK ebben az esetben három munkanapon belül ismételten döntést hoz. §.

2009. szeptember 1-jétől hatályba lépő új szabály szerint a sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését a rendőrség - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes konzultációt követően - a rendőrség az érintett sportágak országos sportági szakszövetségeivel, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel, valamint a sportigazgatási szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően határozza meg.

A sportrendezvény biztonsági minősítése normál, fokozott, vagy kiemelt biztonsági kockázatú lehet.

Normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a létesítményen belüli biztonságért a szervező felel.

Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli és belüli biztosítását a rendező mellett a rendőrség közfeladatként végzi §.

Ha a közterületen megtartott sportrendezvényen a résztvevők és a nézők együttes száma az ötezer főt várhatóan eléri, vagy a sportrendezvény megrendezése jelentős forgalomkorlátozással, illetve forgalomeltereléssel jár, valamint a rendőrség által normál vagy fokozott biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény esetén a szervező a sportrendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezheti a sportrendezvény térítés ellenében történő rendőri biztosítását. A rendőri biztosítás ellenértékére a felek megállapodása az irányadó. A rendőri biztosítás ellenértékét a szervező fizeti meg. §.  

««  Fel  »»

A rendezőre vonatkozó követelmények

A szervező a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a rendezésre) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg. Rendező szervnek csak a vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény (2005. évi CXXXIII. Tv.) hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő és sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - egyéni vagy társas vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja, rendezőnek csak személy-, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói képesítéssel rendelkező személy bízható meg §.

A sporttörvény szerint a rendezőnek e minőségében külsőleg azonosíthatónak kell lennie. Ez általában úgy szokott megvalósulni, hogy élénk színű mellényt, vagy "Rendező" feliratú ruházatot, karszalagot viselnek §.

2009. szeptember 1-től a sporttörvény kifejezetten előírja, hogy a sportrendezvényen részt vevő rendező szerv alkalmazottjának vagy a rendezőnek e minőségében és személyében külső megjelenése alapján azonosíthatónak kell lennie. Ebből a célból a rendező megkülönböztető ruhát, valamint rendezői minőségét, nevét és azonosító számát jól látható módon tartalmazó kitűzőt visel.

A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a fokozott és kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében köteles igénybe venni, a normál biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében igénybe veheti. A rendőrség a felkészítésben külön szerződés alapján vesz részt §.

Rendező hiányában a sportrendezvény nézők részvételével nem tartható meg. §.

 

A kiemelt sportrendezvények előfeltételei

A kiemelt sportrendezvény szervezéséről az annak helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot legalább húsz munkanappal a sportrendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően írásban tájékoztatni kell. Ha a sportrendezvény több rendőrkapitányság illetékességi területét érinti, a sportrendezvény megtartásáról a sportrendezvény helye szerint illetékes valamennyi rendőrkapitányságot, illetve a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség a szervezőt terheli A sportrendezvény szervezéséről az annak helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot legalább tíz munkanappal a sportrendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően - nemzetközi vagy nemzeti kupa mérkőzés, illetve a bajnokság lebonyolítási rendszerében alkalmazott, a versenynaptár összeállításakor még figyelembe nem vehető helyosztó mérkőzések (rájátszás) esetén, ha a sorsolás és a mérkőzés között kevesebb mint tíz munkanap van, a sorsolást követő munkanapon - írásban tájékoztatni kell. Ha a sportrendezvény több rendőrkapitányság illetékességi területét érinti, a sportrendezvény megtartásáról a sportrendezvény helye szerint illetékes valamennyi rendőrkapitányságot, illetve a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot kell tájékoztatni. A tájékoztatási kötelezettség a szervezőt terheli. §. Az írásbeli tájékoztatáson kívül a szervező a versenynaptárt az abban meghatározott első sportrendezvény időpontját megelőzően 30 nappal köteles megküldeni az illetékes rendőri szervnek, és az abban foglalt időpontok változásáról 10 munkanappal a sportrendezvény előtt értesítenie kell a

Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell például:

  1. a tervezett sportrendezvény megnevezését, kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínének leírását és vázlatrajzát, illetve útvonalát;
  2. a szervező képviseletére jogosult személy nevét és címét;
  3. a sportrendezvény zavartalan és biztonságos megtartásával megbízott rendező szerv, rendező nevét, székhelyét, illetve lakcímét;
  4. az érvényes bérletek és a kibocsátott belépőjegyek, illetve egyéb, a belépésre jogosító igazolások (a továbbiakban: jegyeladás) számának megadásával a sportrendezvényen résztvevők várható létszámát és a jegyeladás alapján a szurkolótáborok megoszlásának előrejelzését;
  5. a sportrendezvénynek a rendeletben meghatározott tartalmú biztonsági tervét §.

 

A kiemelt sportrendezvények lebonyolításának fontosabb előírásai

A szervező az előző évben súlyos rendzavarással járó, a közterületen legalább ötezer embert megmozgató, vagy a forgalomkorlátozással, illetve forgalomeltereléssel járó - de nem kiemelt biztonsági kockázatú - rendezvényhez köteles az illetékes rendőrkapitányság rendőri biztosítást kérni, amelynek a felek által megállapított díját a szervezőnek kell kifizetni .

A szervező köteles rendező szervet, rendezőt megbízni és annak személyét a szakszövetségnek a sportrendezvény lebonyolítását megelőzően 5 munkanappal korábban írásban bejelenteni. Rendező hiányában a sportrendezvény nézők részvételével nem tartható meg §.

A szervező a kiemelt sportrendezvények:

  1. résztvevői számára köteles felelősségbiztosítást kötni;
  2. résztvevőinek személyi és vagyonbiztonsága érdekében jogosult a sportrendezvény ideje alatt annak helyszínét kamerával megfigyelni §.