Sportklub alapítása

A sportszervezetek típusai

Az új sporttörvény a sportszervezetek két típusát különbözteti meg:

  1. a sportegyesületet és

a sportvállalkozást. §

Az alapítási eljárás és a működtetés eltérései mellett az is van jelentősége a két típus között különbségtételnek, mert vannak olyan sportágak, ahol a nevezést, a részvételt valamelyik sportszervezeti típushoz kötik, de ez, a sportban tevékenykedők anyagi lehetőségei miatt jelenleg egyre ritkábban fordul elő. Így például már a labdarúgó 2004/2005. évi NB I-es bajnokságra is egyaránt nevezhettek sportegyesületek és sportvállalkozások, míg korábban a hivatásos bajnokságra történő nevezésre csak a sportvállalkozásoknak volt lehetőségük. Jelenleg a sportszövetség döntésétől függően kiírható vegyes rendszerű bajnokság is, melyen szintén indulhatnak sportegyesületek és sportvállalkozások is. §

A másik lényeges különbség, hogy a sporttörvény szerint a sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban. §

Nem minősül sportszervezeteknek, viszont a sportszervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni:

  1. a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a nemzeti válogatottakat működtető sportszövetségekre,
  2. a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén működő azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül - a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetőség alapján - sporttevékenységet fejtenek ki,

a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel szempontjából a sportiskolákra, illetve az iskolai sportkörökre. §

A sportegyesület alapítása

A sportszervezetek e típusa a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. A sportegyesület - a sporttörvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.), illetve a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv., Ptk.) szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. §

A sportegyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. §

A megalakulást követően a képviseletére jogosult személy köteles kérni a bírósági nyilvántartásba vételt, a sportegyesület székhelye szerint illetékes megyei bíróságon, illetőleg a Fővárosi Bíróságon. A sportegyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 4. számú mellékletében található nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell

  1. az alakuló ülés jegyzőkönyvét,
  2. az alakuló ülés jelenléti ívét a tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával,
  3. az alapszabályt,
  4. az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát,
  5. a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolatát,
  6. szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát .

A sportegyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az Etv-ben előírt feltételeknek eleget tettek. § Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

 

A sportegyesület működésére és megszűnésére vonatkozó speciális rendelkezések

A sportegyesületre mindazokat az előírásokat megfelelően alkalmazni kell, amelyeket az Etv. és a Ptk. az egyesületek (társadalmi szervezetek) vonatkozásában tartalmaz, illetve a sporttörvényben találhatunk néhány speciális rendelkezést is.

A sporttörvény alapján a sportegyesület:

  1. közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót,

sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül. §

A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:

  1. a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg,

nevét, székhelyét, az ügyintéző és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván. §

További rendelkezések:

  1. a sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik, a jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik;
  2. a sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályait;

a sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. §

 

A sportvállalkozás alapítása

Sportvállalkozás kizárólag korlátolt felelősségű társasági (kft.), illetve részvénytársasági (rt.) formában alapítható. Az alapításra és működésre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) kft-re és rt-re vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Kivétel, hogy a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén a sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.

A kft-re és rt-re vonatkozó Gt. előírásokhoz képest a sporttörvény annyi többletszabályt tartalmaz, hogy a sportvállalkozás főtevékenységének a sporttevékenységnek kell lennie. A gazdasági társaság célja a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. §

Mind a kft., mind az rt. alapításának és működésének szabályait megismerhetjük a "Vállalkozás" című témakör kapcsolódó anyagaiból.